Hazánkban 1954-től vegyivédelmi szolgálatról és vegyivédelemről tanúskodik a szakirodalom. Ugyanakkor kiadásra került a "Csapat-atomvédelmi utasítás". Később a katonai köznyelvben gyakran használták a "vegyiszolgálat", "vegyibiztosítás" megnevezést. A hadműveleti és harcászati feladatok kidolgozásánál a vegyivédelmi főnökök "vegyibiztosítási terv"-et készítettek. A vegyivédelemhez kapcsolódó "biztosítás" szó pontosítani kívánta a szolgálathoz kapcsolódó feladatokat, eleget kívánt tenni a harcszabályzat által meghatározott biztosítási feladatoknak.
Ha megvizsgáljuk, hogy mégis miért maradt meg a "vegyi" szótő, feltételezhető, hogy hagyománytiszteletből, hiszen évtizedekig tömegpusztító jelleggel csak a vegyi fegyverek rendelkeztek. Érdekes kérdés, hogyan alakultak ki a nyelvtanilag helytelen kettős jelzős szerkezetű "vegyivédelem", "vegyivédelmi", szavak. Két megállapítást tehetünk. Egyfelől az orosz "protyivohimícseszkij" (vegyi elleni) melléknév lefordításának a következménye, amit az 50-es években, rövid ideig a Szovjetunióban alkalmaztak. Másfelől a mi "vegyivédelem" szavunkkal igyekeztek kidomborítani a védelem jelleget a vegyi szakcsapatok tevékenysége során. Bár a "vegyivédelem" szó meghonosodott a katonai nyelvben, de nyelvtanilag is helytelen, a helyesírás szabályai szerint a "vegyi védelem" lenne a helyes. (Juhász László őrnagy, részlet) A fotók Herr Jozef és Szelevényi Gellért gyűjtése
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
