Verdes Csaba: Nagyvárosi Júdás

Bizony mondom nektek, egyiktek elárul engem, egy, aki eszik velem.”- hangzik el Jézus jóslata, amely valóra is válik. Ezen sorokról egyértelműen mindenkinek Júdás jut az eszébe – legyen az illető hívő ember vagy sem. A kötet verseit összefogó Júdás alakja nem materializálódik, de az ő szemével látjuk a megváltozott, modern világot.
Egyfajta vallásos áhítat; a remény, a hit keresése jellemzi az alkotásokban megjelenő szubjektumot, mely paradox viszonyba kerül a mindennapok sivárságával, fájdalmával. A szerző erős kritikával illeti az őt körülvevő világot, miközben kutatja a dolgok lényegét, az emberek lelkét: „Mutasd a gyöngyöt, s megmondom, ki vagy”, mely mélyen rejtve marad a külső szemlélő számára.
Az olvasót szinte arcul csapja a nagyvárosi emberek életmódja: az egymástól elidegenedett lakosok külsőségekre figyelő, egymás érzelmeit elhanyagoló, rohanó világa – erős irónia, olykor szarkazmus keveredik mély érzelmekkel.
Komplex képeivel egy szürreális világot teremt, amely tele van izgalmas, szokatlan, olykor morbid jelenetekkel, de az olvasó gyorsan szembesül a ténnyel: EZ A RIDEG VALÓSÁG!
Pesszimista jövőképe hatja át a versek világát: „Győzhetetlen háborúban / Állunk, menekülnénk / Egymás elől, / De nincs hova.”
Marad a kérdés: kit, miért és hogyan árul(t) el ez a modern kori Júdás…?!
 

érdeklődni: flugger@freemail.hu

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2013. 11. 26. - 07:33 | © szerzőség: Gelka