Bérces Ádám

A Memento Mori közösségét bemutató rovatunkban (MMi) Bérces Ádámmal beszélgettem. Mørk Skog, Durch Heer und Kraft, Rivetril… és aki mögötte áll.

Szelevényi Gellért: - A honlapodra látogató négy produkcióval (Mørk Skog, Durch Heer und Kraft, Adam Berces, Rivetril) találkozhat, melyeknek alapítójaként kérlek mutasd be ezeket, kitérve arra is, ahogyan a kezdetek-kezdetén mindez elindult.

B.Á.: - Általános iskolás korom óta zenélek, ekkor kezdtem el hangszeren (trombitán, majd később kürtön majd harsonán) tanulni, később játszottam fúvós- és szimfonikus zenekarban is. Mindig is lenyűgözött és érdekelt nem csak meglévő művek előadása, hanem a komponálás is. Annak idején Commodore számítógépen egyszerű „zajongó” programok írásával, majd később PC-n MIDI hangzásokkal hoztam létre egyszerűbb kompozíciókat. Gimnázium elején ismerkedtem meg az első underground zenékkel, eleinte főleg Oi!/streetpunk zenéket, majd később különböző extrém metal műfajokat is hallgattam. Az ekkori kedvenceimet jelentő igényesebb, kísérletibb black metal zenekarokhoz kapcsolódtak dark ambient, sőt olykor folk és martial projektek is, így ezekkel a műfajokkal is hamar találkoztam, bár ekkor még csak kevés ilyen zenét ismertem, pl. a Summoning side-projektjét, a Kreuzweg Ostot és a Burzum ambient albumait hallgattam. Korai munkáimra tehát a neofolk-martial-industrial színtér nem is volt közvetlen hatással, ezeken kívül még talán Laibachot és Dead can Dance-t meg még pár gótikus neoclassical zenekart ismertem. Emellett – már nem is tudom, hogyan – jött az elektronikus zene két német mestere, a Kraftwerk és a Tangerine Dream. Valahogy ezek lehettek a „kiindulópontok” amikor elkezdtem alkotni, valamikor 2005 tájékán. Első saját projekteim (amelyek a Mørk Skoggal párhuzamosan jöttek létre) még az extrém metal műfajba tartoztak de egyik sem volt túl komoly ahhoz, hogy megmaradjon.

Az időrendileg első projekt, a Mørk Skog az első két demóját 2006-ban rögzítettem. Ezek még még távol álltak a mostani „vas a vason” koncepciótól (ez az első koncerten kezdődött) és az sok egymásra rétegzett szintetizátorszőnyeg adta mély hangzástól. Ezután két év szünet következett, legközelebb 2008-ban kerültek elő olyan ötleteim, amelyeket érdemesnek tarottam arra, hogy felvegyek ezekkel egy teljes albumot („ExiStance”), ezt CDr-en terjesztettem barátok között, ez már átmenetet jelentett a korai minimalista és a mostani, teltebb hangzás között. Az első koncert, amely az első önálló előadásom is volt 2008 novemberében került megrendezésre egy Havizaj keretein belül. Ezután a Memento Mori Egyesület rendezvényei és a Nekromantika/Frontvonal keretein belül több koncertet is adtam, amelyekre nagyon szívesen emlékszem vissza, illetve ezek adták meg a löketet, hogy felvegyek egy teljes albumot. Ez volt a „Prélude pour une Apocalypse Industrielle”. Azóta megérett és elkészült egy újabb nagylemez is, amely „Nachtlieder” címmel jelent meg egy japán kiadónál; a saját kiadómnál megjelentetett limitált EP; illetve nemrég készült el közös munkánk eredménye is, a 2009-ben tartott Boris Vian emlékest anyagának kiadása is.

A Durch Heer und Kraft 2008 elején alakult, ekkor vettem fel az első, öt számos demót. Ekkor már mint hallgató benne voltam a martial-neofolk színtérben, így az ismert, alappillérnek számító zenekarai (ekkoriban főleg a Dernière Volonté) és emellett a komolyzene és a magyar népzene, különösöen Richard Wagner, Gustav Holst, Kodály Zoltán és Bartók Béla művei inspiráltak. Az első album németországi megjelenése után kezdtem el teljes zenekarrá szervezni az egyszemélyes projektet, így a hangzásunk az élő hangszerekkel és a többi tag ötleteivel sokat fejlődhetett. Első koncertünk szintén a Memento Mori szervezésében megvalósult vÁLSÁG! nevű rendezvény keretein belül zajlott. Már ezután elkezdtem – elkezdtünk dolgozni egy új lemezen, amely nagyon sokat húzódott, de erről majd később... Közben megjelent egy lemez, ami inkább válogatás volt („Verloren und Gefunden – Elveszett és megtaláltatott”) a második koncertünk gyenge minőségű, de archív szempontból értékes felvételével és más, válogatásokra küldött számokkal. Maga a zenekar jó, elsősorban baráti társasággá vált bár sajnos nagyon nehéz és idővel egyre nehezebb és nehezebb volt megszervezni a próbákat. Utolsó koncertünk a tavalyi augusztus 20-i Hyperborea Fesztiválon volt csaknem egyéves szünet után...

A saját nevemmel jelzett projekt története a Mørk Skoghoz hasonlóan már lassan hat évre, 2006-ra nyúlik vissza. A többi, „organikusabb” hangzású projekt mellett már ekkor is érdekeltek az elektronikus hangzások, különösen a 80-as évek analóg, „műanyag” hangszíneit szerettem, már említettem a Kraftwerket és a Tangerine Dreamet is, mint ihletőimet. Ezen zenekarok jellegzetes hangzásvilágát próbáltam meg komolyzenével ötvözni, amit szintén szívesen hallgatok. Hasonló zenét készített Wendy Carlos és Isao Tomita is a 80-as években a híres Moog Modular szintivel. A névválasztás mögött egyszerűen az állt, hogy ezek mindig is nagyon személyes anyagok voltak, nem nagyon terjesztettem őket. 2008-ig három albumot készítettem így. Ezután félretettem az egészet, lefoglaltak az ekkor már színpadig is eljutott, komolyabb zenekaraim, projektjeim. 2010 végén valami (számomra) új dolog jutott eszembe és azóta már készült pár szám, amelyet ismét ezen a néven szeretnék megjelentetni: a francia coldwave, minimal wave és a német new wave (NDW) és angstpop ihlette sötét hangulatú szintetizátoros zene, kizárólag „korabeli”, csiszolatlan analóg és FM hangzásokkal.

A Rivetrilt Ottucsák Józseffel alapítottuk, akivel egy korábbi projektünkben, a S.C.E.L-ben találkoztunk. 2009 nyara óta próbálkozunk hagyományos EBM és elektropunk stílusokkal. Első pár koncertünkön végtelenül minimalista zenei kísérettel és sok alkohollal próbáltunk zenélni, bár ez (mármint a hangzás) nem nagyon jött be se a közönségnek, meg igazából nekünk sem. Már ekkor is több feldolgozást játszottunk, elsősorban a D.A.F.-tól. Mivel a túlságosan minimalista hangzás unalmassá vált, ezért inkább elkezdtünk a technikásabb, változatosabb Front 242 és Front Line Assembly-féle klasszikus electro-industrial/EBM vonal mentén haladni de megtartva az eredeti, punkos hozzáállást és hangulatot. Ezen új hangzás kialakításában nagy szerepe volt annak, hogy magyar punk klasszikusokat is feldolgoztunk (ETA, CPg, SKAnzelizé, 88-as csoport), sőt még Bauhaus feldolgozás is idővel a repertoárunkba került. Azóta több, jó hangulatú koncertet adtunk. (2011 december 3. Szabad az Á a szerk.)

- Zenekaraid a dark ambient, neofolk, klasszikus zene és az electro-punk formáiban túlzás nélkül a rétegzenék körébe tartoznak. A „földalattiságnak” nyilván vannak felszabadító aspektusai, de hogyan éled meg az ezzel járó negatívumokat (érdektelenség, fellépések hiánya stb.)? Vannak ma Magyarországon kitörési pontok?

B.Á.: - Általánosságban elmondható, hogy az underground válságban van. Ennek legfőbb oka a mainstream zenei színtér egy bizonyos rétege, a mostanság alternatívnak nevezett zenekarok, amelyek közül pár egy-két évtizede valóban alternatív rockzenét vagy punkot játszott, ma már azonban kevesen maradtak ki a showbiznisz kínálta lehetőségekből. Így tulajdonképpen feladták azt, akik eredetileg voltak, árulók lettek. Megértem, hogy vannak műfajok vagyis inkább egyes előadók, amelyek idővel népszerűek lesznek és így bekerülnek a fősodorba, de a probléma az, hogy sok zenekar a Grammy-díjak ellenére is fenntartotta magának pl. a lázadás jogát és hogy továbbra is „alter” zenekarként adják el magukat, miközben már semmi közük nincs az egészhez. Egyszerűen gusztustalan, amikor az ilyenek emlegetik a gyakran underground előadók szájából is gyerekesen hangzó egyéniséget, önkifejezést és művészi hozzáállást meg hasonló, jól hangzó jelszavakat, miközben csak a pénz meg a nők érdeklik őket. Magyarországon is vannak ilyenek, sokan. De miért írtam le mindezt? Mert a fiatalok amikor az amerikai popénekesnők és tehetségkutatók talán még ennél is felszínesebb, csillogó világa után rátalálnak ilyen zenékre, egyszerűen megelégszenek ezekkel, azt hiszik, hogy „igen, ez tényleg valami más”, miközben maximum a zenei körítés változik kicsit az előbbiekhez képest. Így sokan egyszerűen nem is tudnak „rólunk” és az egész undergroundról. Ezért nincs utánpótlás a fiatalság részéről.

És ezzel összefügg az, amit személyesen tapasztalok mindebből. A színterünkön mozgó emberek jó része már nem fiatal, van munkájuk, családjuk és nincs annyi idejük szórakozni, mint a fiataloknak. Természetesen ez nem baj és ha csak öt ember van a nézőtéren, de őket valóban érdekli, amit csinálok nekik is megéri zenélni, de – főleg az utóbbi időben tapasztaltam – volt, hogy ezt az öt embert sem érdekelte, igazából magamnak játszottam. Remélem ez csak ideiglenes „zavar”, nem is olyan régen azért voltak nagyon jó koncertek is. A kitörést nekem konkrétan ez jelenti: olyan koncertet adni, ami a zene üzenetével nyomot hagy maga után az emberekben. Szerencsére, mint már mondtam sok ilyen volt, amiért nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki akár szervezőként, akár hallgatóként kivette a részét belőlük.

- Egy alkotónak / alkotócsoportnak mindig fontos, hogy milyen közegben alkot, tud-e tapasztalatokat megosztani, véleményt hallani munkájáról. Itthon a neofolk és industrial zenei paletta az elmúlt időben szürkülni látszik, pedig nagy nevekkel is bírtunk. Számodra van ilyen jellegű inspirációs forrás? Kikkel tudsz közösséget vállalni?

B.Á.: - Szerencsére sok jó magyar zenekar van annak ellenére, hogy kevesen hallgatnak manapság ilyen zenéket. Majdnem mindenkivel jóban vagyok, több produkcióval már volt valamilyen formában közös munkánk is. Csak pár név: a neofolk/martial színtérről a Kriegsfall-U., a Larrnakh, a Sturmast, az A.C.T.U.S, a Cawatana, a Scivias, és a legfiatalabb zenekar a Catharsi az, akikkel jó kapcsolatot ápolok, illetve a wave/punk zenekarok közül az Új Látásmód Fúzió és a Hiteljugend. Ők mind nagyon jó zenét csinálnak és inspirálnak is saját zenéim készítése során.

- Néhány esztendős ismeretségünk alatt számtalanszor merült fel a lemezkiadás problémája. Jelenleg több szerzői kiadást jegyzel, valamint jelent meg külföldi kiadónál is lemezed. Mik a tapasztalataid, mi a jelenlegi helyzet, miben gondolkodsz a jövőt illetően?

B.Á.: - Sajnos a helyzet itt sem túl fényes, ahogyan a koncertek sem jutnak el elég emberhez, úgy lemezek sem nagyon fogynak. Ez persze elsősorban nem anyagi szempontból rossz, egyszerűen szomorú, hogy egy magyar zenekar iránt külföldön többen érdeklődnek, mint idehaza. Egyébként kinn is eléggé nehéz érvényesülni, már sok recenziómban írtam, így nem akarom megint leírni, hogy milyen kedvezőtlen, a minőség rovására menő, túltermelési válság jeleit mutató folyamatok jellemzik jelenleg a neofolk/marital/industrial színteret. Így a legtöbb kiadó már csak a régi, bevált nevektől jelenít meg szívesen anyagot. A jövőben ez csak akkor változhat meg, ha megváltozik az általános hozzáállás a lemezvásárlással kapcsolatban az ingyenes letöltögetés ellenében és ha lesz pénzügyi tartalék (a halomban álló, eladatlan lemezek helyett) akkor a kiadók megkockáztathatják a fiatal előadók lemezeinek a kiadását is.

A jövő szerencsére jelenleg annyira nem sötét, a napokban jelent meg az új Mørk Skog album, illetve jelenleg két másik, a színtéren újdonságnak számító magyar dark ambient zenekarral készítünk hamarosan egy közös splitet. A saját nevemet viselő projekttel szeretném, ha hamarosan megjelenhetne valahol első, már elkészült EP-m, erről pár szám már hallható az interneten. A Riveriltől is várhatóak valamilyen, első körben valószínűleg szerzői kiadású demófelvételek.

Ez az első hely, ahol ezt „nyilvánosan” leírom: a Durch Heer und Kraft név alatt nem fog több dolog megjelenni. Ehelyett egy új néven, zenei szempontból is megújulva folytatom a szellemi harcot a D.H.u.K. által már részben kitaposott ösvényen. Az új album (amelyen részben felhasználom a félbemaradt D.H.u.K. album számait is) olyan lesz, amit mindig is akartam, kíméletlenül indusztriális, de ugyanakkor nagyon sok nagyzenekari elem lesz benne. A népzene megmarad, de az is maximum szimfonikus zenekarra hangszerelve, neofolkos elemek nem lesznek. Nem kiábrándulásról van szó, de az a fajta szigorú légkör, ami uralni fogja a lemezt és a minden eddiginél szókimondóbb szövegek (természetesen pozitív értelemben) egyszerűen nem engednek meg semmilyen lazaságot.

- A közelmúltban indítottad útjára az A.I.M.S-et. Mit takar pontosan ezen törekvésed, mik a eredmények, célkitűzések?

B.Á.: - Az A.I.M.S-et eredetileg nem kiadónak szántuk, az eredeti célunk két éve az volt, hogy egy név, egy „kollektíva” alá gyűjtsük az akkor még jóval nagyobb számú, valamilyen szinten a Durch Heer und Krafthoz köthető zenei projekteket. Azóta ez a szám csökkent és amúgy is ezt a funkciót már nem, és csak rövid ideig töltötte be. Bár tervben volt, hogy ez akár egy platform is lehet lemezek kiadásához, de kimondottan kiadóvá akkor vált, mikor az eredetileg szerzői kiadásra szánt „Prélude pour une Apocalypse Industrielle” lemezre a borító készítésekor az A.I.M.S. név mellett rátettem az AIMS001-es katalógusszámot is és a pár perc alatt tervezett célkeresztet formázó talpaskeresztes logót. A kiadó célja természetesen az, hogy hazánkban is legyen egy kísérleti műfajokat támogató lemezkiadó. Ebben nem első, de jelenleg egyedülálló, és tudom, hogy ez egy rögös út, nem véletlen, hogy nem hemzsegnek idehaza az ilyenek, mint pl. Németországban. Azóta még két kiadványunk jelent meg, egy válogatáslemez ’56 emlékére, ami nagyon jól sikerült, több ismert név és új előadók is szerepeltek rajta, de idahaza szó szerint egy darabot sikerült eladni belőle, a nálam porosodó darabokat leszámítva még ebből is több van külföldön. A legújabb lemez a Mørk Skog eredetileg névtelen EP-je (az eredetileg designnak szánt, borítón látható logó miatt a Discogson μΣ névre keresztelték) amely az eddigieknél is limitáltabb (25 példány készült) és különleges kivitelű, zenei anyaga főleg koncerteken játszott feldolgozásokat tartalmaz. További terveim is vannak, elsősorban válogatáslemezeket szeretnék készíteni hazai zenekarokkal, különböző underground műfajokból és a jövőben a CDr-nél igényesebb formátumú kiadványokat is szeretnék, de ehhez sok mindennek meg kéne változnia.

- Tekintettel a zenekaraid sokszínűségére, de elkerülve az aktuálpolitizálást: milyen szellemi/elvi sík áll a produkciók mögött?

B.Á.: - Valóban sokfélék a projektjeim és ezek tartalmi része, dalszövegei is más-más témákat dolgoznak fel, de amit csinálok az nem szólhat másról, csak arról, amit én is képviselek, tehát valahol mind egy dologra vezethetőek vissza. Nyilván a martial zenekarok ismérve egyfajta „politikusabb” kiállás, míg a dark ambient sokszor személyes érzelmek hatására készül, az EBM-re, new wavere és egyéb „hullámos” zenékre pedig a 80-as évekre jellemző kilátástalanság jellemző. Ami engem az alkotásra ösztönöz (most csak címszavakban): katolicizmus és keresztény misztika, konzervativizmus.

- Nyilvánvalóan jelentős szerepet játszik az életedben a zene. Mégis geográfiai (térképészet) tanulmányokat végzel. Vannak esetleg rejtett összefüggések, vagy egyszerűen egy másik „rajongásról” van szó?

B.Á.: - Egész egyszerűen szükség van valamilyen „polgári” foglalkozásra is. Természetesen örülnék, ha nem kéne a zene mellett mássa foglalkozni, főleg, hogy ez nekem több, mint egy hobbi, de underground zenéből nem lehet és nem is akarnék megélni. Ugyanakkor a munka is az élet része és fontos, hogy aki csak tud dolgozni és kap is munkát az dolgozzon, ez hozzátartozik a rendhez. Sőt, ha valaki valamivel igazán komolyan akar foglalkozni azt a legjobb, ha nem kötelező munka keretein belül teszi. Egyébként a zene mellett sok minden érdekel és sosem volt ilyen gyermekkori álmom vagy elképzelésem, hogy térképész akarok lenni, majdnem, hogy véletlenül találtam erre a szakra, de érdekes dolgokat tanulunk és igyekszem ott is maximálisan teljesíteni. Egyébként vannak kapcsolatok, ez tulajdonképpen egy informatikai képzés, számítógépes grafikát és nyomdászatot is tanulunk, amivel már az itteni tanulmányaim előtt is foglalkoztam kiadványok kapcsán. Sőt volt, hogy az itt elsajátított ismeretek segítettek egy-egy kiadás nyomdai előkészítésében.

 

DISZKOGRÁFIA :

2006
Mørk Skog - A sötét erdő (demo)
Mørk Skog - Det Nordlig Letthet... (demo)
Adam Berces - Pictures at an Exhibition

2008
Mørk Skog – ExiStance
Durch Heer und Kraft/Vae Victus - Fortes Fortune Adiuvat
Adam Berces – RElektronik
Durch Heer und Kraft/Mørk Skog/Front Sonore - Francia-Magyar Barátság
Adam Berces - BWV.248

2009
Mørk Skog - Hideg Tavasz EP
Mørk Skog - Prélude Pour Une Apocalypse Industrielle
Válogatás - 1956: Blood of the Lost Heroes
Durch Heer und Kraft - Verloren und Gefunden/Elveszett és Megtaláltatott

2010
Mørk Skog - S/T EP

2011
Mørk Skog - Vian50 Mørk Skog - Nachtlieder

több info: www.adamberces.hu


A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2013. 03. 16. - 09:58 | © szerzőség: Gelka