Nomad - Programismertető

„A skytha népfaj ugyanis az emberi dolgok között a legelmésebb módon találta ki a legnagyobbat, amit csak tudunk; egyéb dolgukat nem csodálom, de a legnagyobb, a mit kitaláltak, az, hogy senki sem menekülhet el, aki hozzájuk jött, s hogy senki sem találhatja meg őket, ha nem akarják, hogy rájuk akadjanak. Mert olyanok, kik sem városokat, sem várakat nem alapítottak, valamennyien vándorsátrakban élnek és lovas íjászok; nem földmívelésből, hanem marhatenyésztésből élnek, s nincs más lakásuk, mint a kocsijuk: hogy ne lennének azok legyőzhetetlenek és megközelíthetetlenek?”
Hérodotosz (Kr. e. 5. sz.) így számolt be a szkíták jellegzetességeiről, és ezzel mintaként szolgált a későbbi évszázadok krónikásai számára a sztyeppei népek leírásához.

A letelepedett kultúrák és a lovas nomád népcsoportok első találkozásai katonai jellegűek voltak, így nem csoda, hogy azok fegyvereit, harcmodorát megkülönböztetett figyelemben részesítették. Kiállításunk és az est programjának célja az eurázsiai sztyeppe lovas nomád népeinek bemutatása a szokásaik, harcmodoruk és hiedelemviláguk alapján.

Az alábbiakban a filmről, a kiállításról és az általános tudnivalókról bővebben...

FILM – NOMÁD

Kazahsztán a 18. században: óriási területen fekvő ország, a maga nyers szépségével, Kína, Tibet és Oroszország szomszédságában. A kazahok büszke harcos népe századokon át ellenállt a nomád népek támadásainak, a jungar fenyegetettségnek, mint ahogy a saját népükből az ellenséghez elszegődött árulók cselvetéseinek.
Epikus történet egy hősi sors beteljesedéséről - a királyság megmentéséről. A jó és a rossz küzdelme, a barátság tűréspróbája a féltékenység által, és a szerelem feláldozása alkotja a történet velejét - ez a legenda. Gyönyörű egzotikus tájakon, magával ragadó környezetben játszódó film, lélegzetelállító csatajelenetekkel.

BEMUTATÓ – ILONCSUK SZABADCSAPAT

Az Iloncsuk Szabadcsapat céljául tűzte a magyar kultúrába szervesen beépült kunok régi dicső korszakának megismertetését. Azt az időszakot, amikor még a kelet európai steppéket uralták, hadakozva vagy épp szövetségben harcolva a körülöttük lakókkal. Ez a szép korszak a Kalka menti csatával (1223) kezd véget érni majd a Magyarországon Tatárjárásként ismert mongol támadással teljesen véget ér. Ennek a kun-kipcsak nagyhatalmi korszaknak szeretnénk a viseletét, páncélzatát és a későbbiekben az életmódját is a lehető leghitelesebben bemutatni. A csapat tagjai emellett foglalkoznak még a kunokkal szövetséges és ellenséges népek felszerelésének bemutatásával is. Csapatunk immár 5. éve működik mostani keretei között, lassan de biztosan gyarapodva – bizakodva nézve a jövő felé, a múltból merítve.

ZENE

A kiállítás alatt hallható zenék összefogó eleme a torokének (fennhangének avagy kéthangú éneklés). Lényege, hogy az ember nem csak hangszálaival, hanem rezonátorként működő testüregeivel is képes hangot kelteni, így egy énekes egyszerre két-három hangot is megszólaltat. Ősi mongol-tibeti, magyar, illetve indiai énektechnika. Nem csak esztétikai élmény, hanem alkalmas az ember megváltozott tudatállapotba kerüléséhez is. A torokéneklés technikáját ősidők óta alkalmazták a sámánok (különösen Mongóliában), de például a tibeti szerzetesek körében is elterjedt. A torokének megjelenik a tradicionális zenében is, mint a Huun Huur Tu, akik a tuvai torokének legismertebb képviselői. 1992-ben alakult Oroszország autonóm köztársaságában, Tuvában. Egyik alapító tag Albert Kuvezin, akinek másik zenekarában a Yat-kha-ban is megjelenik ez a fajta ének, az elektromos gitárok és a népi hangszerek mellett. Hasonló vonalat képvisel a 2004-ben alakult Altan Urag is.

KIÁLLÍTÁS

A kisteremben tablók és installáció tekinthető meg.

PROGRAMMENET:

21.00 - Nyitás
21.30 - Filmvetítés
23.30 - Bemutató
12.00 - Szelektorok - Nekromantika: dark-goth-industrial-deathrock (Akasha, Gelka, Xian)

A kisteremben életkép és kiállítás!
Helyszín: Gyár
Időpont: 2010. II. 12.
Cím/megközelíthetőség: Soroksári út 160. A FÉG fegyvergyárnál a 23-as busszal megközelíthető a Boráros térről.
Hozzájárulás: 800 Ft