A cseszneki vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűsíthető, hogy a tatárjárás után épült az Észak-bakonyi kereskedelmi útvonalak védelmére.
Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idején az akkori tulajdonos Garai család gótikus lovagvárrá építtette át, ekkorra esik a vár virágkora.
Veszprém török elfoglalása (1552) után Csesznek a végvári vonal fontos erődítménye lett. A törökök 1561-ben sikertelenül ostromolták, Győr eleste után helyőrsége azonban harc nélkül föladta a várat, melyet 1598-ban foglaltak vissza a császári csapatok. A kuruc-labanc-háborúk idején többször cserélt gazdát, a Rákóczi-szabadságharc után végleg elveszítette hadi jelentőségét. Utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak, akik a 18.sz. közepén barokk várkastéllyá építették át, így megmenekült az osztrák várrombolási hullámtól.
1810-ben földrengés okozott jelentős károkat a vár épületében, majd 1820-ban valószínűleg villámcsapásból eredő tűzvész pusztította el.
A várban napjainkban is folynak állagmegőrzési és rekonstrukciós munkálatok.
