Az olaszországi Guardia di Sanframondi utcái minden hetedik évben több száz vérző mellkasú, csuklyás embert látnak felvonulni egyik kezükben kereszttel, másikban szögekkel kivert parafakoronggal, miközben előttük és utánnuk más bűnbánó csoportok láncának zaja hallatszik.
A kis olasz városban hétévente körmenetet rendeznek a Megdicsőült Mária tiszteletére misztériumjátékkal és bűnbánó menettel. Az ünnep történei adatai a XVII.századig nyúlnak vissza és sok száz éves tradícióról beszélnek. A várat 1139-ben a normann Sanframondo család építette és valószínűleg ők hozták ide valamelyik benedek-rendi kolostorból Mária és a Gyermek faszobrát, akiért azóta is hétévente bűnbánóünnepet rendeznek.
A körmenetet hagyományos ruhába öltözött emberek nyitják, akik élőképként ábrázolják a keresztény dogmákat, a szentek életét, az egyház történetét. Krisztus szenvedéseinek és kereszthalálának megjelenítése után egy feketébe öltözött öregasszony Mária-énekeket énekelve viszi kezében a keresztet, vállain kötél van, fején töviskorona. Őt követi és veszi körül a fehér csuklyás bűnbánók menete. A középkorban flagellánsoknak nevezték őket, mert ostorral csapkodták a hátukat és ma is ez az általános kifejezés az ilyenfajta önsanyargató bűnbánókra, de itt, Guardiában két másfajta eszközt használnak önmaguk megsebzésére. Az egyik csoport láncokra fűzött fémdarabokkal korbácsolja a hátát, a másik pedig egy korong alakú parafával üti a mellkasát. A parafakorongra egy szivacs van ráerősítve és szögek vannak beleverve. Miközben a körmenet végigjárja a város utcáit két sorban menetelve, közöttük emberek szaladgálnak, akik ezt a szöges parafakorongot ecettel locsolják. A vér és az ecet szaga fojtogató a nyári hőségben, és a látvány döbbenetet varázsol azoknak az arcára, akik először vesznek részt az ünnepen. Pedig nemcsak a flagellánsok és battentik (akik a szöges parafakorongot használják) a résztvevői a bűnbánó körmenetnek, hanem a misztériumjáték minden szereplője is, akik ezt szimbolizálva, töviskoszorút hordanak a fejükön. A battentik után ismét misztériumjáték következik, majd kihozzák a templomból Madonna szobrát, melyet hét évig elzárva őriznek és végigviszik a városon, majd az egész napos ünnep végén harangzúgás közepette visszaviszik a templomba.
A Guardia di Sanframondi-i körmenet egyedülálló Európában, ez a kisváros az egyetlen, ahol mai napig őrzik a középkori hagyományokat, misztériumjátékkal és flagellánsokkal tisztelegnek a Megdicsőült Mária előtt. Az ünnep persze éppen ezért hatalmas túristalátványossággá vált, de mikor ott vonulnak el az ember előtt a vérző mellkasú battentik, akkor egy pillanatra átérezheti a középkor hangulatát és sokat megérthet az eddig csak regényben olvasott, vagy filmet látott bűnbánó menetek jelentéséből.
Elporladó, elrothadó,
Az ostorok csapása ímé
Gyönyör fejében bús adó.
Pattogjatok, csattogjatok
Szilaj csapások, szeges kínok,
Szenvedd, hitvány hús, mit szenvedtek
A szomorú, a szent martírok!
Az asszony teste, a fehér,
Izzó, gonosz, szép látomások
Gyúlnak, ha forr a kerge vér.
Pattogjatok, csattogjatok
Kemény csapások, drága kínok,
Szeresd, hitvány vér, mit szerettek
A szomorú, a szent martírok!
Keresve, hogy kit nyeljen el,
Vigyázzatok, virrasszatok mind,
Mert jaj, ha az Úr jönne el!
Pattogjatok, csattogjatok
Boldog csapások, édes kínok,
Halj meg, kevély test, mint meghaltak
A szomorú, a szent martírok!
/Juhász Gyula/
fotó: Parlagi Gáspár
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni