- Az Úr éve -
Már az első fél perc is az öröm könnyeit csalta a szememre. Igen, jól esik néha, ha az ember kicsit nosztalgiázik, eszébe jutnak a régi emlékek. Az Ex-Voto-t nem nagyon ismertem, csupán pár dalt, de mikor meghallottam ezt a hangzást, visszarepültem az időben pár évet mikor is először volt szerencsém kaliforniai stílusú deathrock bandák lemezeihez. Azóta is ez a kedvenc stílusom, és hála a deathrock zenék újraéledésének és az újrakiadásoknak, most egyre több ilyen zenével ismerkedhetünk meg. Az Ex-Voto-ról sem lehetett sokat hallani, csupán válogatáslemezeken lehetett találkozni egy-egy szerzeményükkel. Jelenleg három kiadványuk szerezhető be, a „The Light Of Day”, és a „Doloroso”, valamint a korai munkásságukat, kislemezeiket összegyűjtő „Anno Domini”, melynek kompozíciói 1982 és 1986 között íródtak.
Az album orgonával nyit, majd ez átfolyik egy erőteljes, sebes gitáros dallá; ez a „Falling Apart”. Nagyszerű nóta, csodálatos, változatos megoldásokkal, olyan bandák ötlenek eszünkbe, mint a Kommunity Fk, Screams For Tina, vagy a Mephisto Walz (bár ők akkor még nem nagyon voltak aktívak). A „Roundhouse”-ban marad ez a világ, bár az egyszerű dobalapok mellé kis elektronikus hangszínt is kapunk, mely jellemző a mai napig több bandánál is. A kiváló férfiének mellé kevés női is társul, emiatt aztán végképp sokszínű tételt kapunk! Az „In A Modern Time” szaggatott alapjára érkező szintetizátor, és a dobgép egyszerű ritmusa egy érdekes dalt eredményez, itt kevesebb gitárt kapunk, de az „I Cry” már kárpótol is minket ebben. Sőt, itt mutatkoznak meg legjobban a stílus sajátosságai. A „Lifetime” olyan dal, mely a gothic bulik világát idézi bennem, éteri szintetizátorszőnyeg lebeg felette, egy nagyon szimpatikus gitárszólóval karöltve. Igazi slágerdal a „Waiting For The Dawn”, hangulatát nagyon nehéz felülmúlni, egyik-másik témája feltűnik ismertebb gothic /deathrock lemezeken is. Lassabb, vontatottabb nóta ezen a lemezen is foglal helyet, itt a „Hollow Souls” személyében, nyomasztó képi világot varázsolva elénk. Súlyos kezdés után egy nagyon jó alappal látták el a „Hand To Hold” című dalt, itt is érződik a minimális elektronika, a végén viszont ambientes hangokkal is találkozhatunk. Elérkeztünk a lemez utolsó tételéhez, az „If I Never”-hez. A nem túl izgalmas középtempós kezdés ellenére egy nagyon sötét, szintetizátorral megtámogatott baljóslatú dalt kapunk, ennek az alapjaival lehet találkozni jó pár később született lemezen. Kapunk még négy cím nélküli, fel nem tüntetett bónuszdalt is, ezek tényleg egy hihetetlenül sötét zárást eredményeznek, lebegős, könnyed, éjfekete himnuszok a keserűség és bánat vénájából, az elmúlás érzésével. Érdemes keresni az Ex-Voto lemezeit, mert aki igazán régi hamisíthatatlan kaliforniai deathrock ízre vágyik, annak ez első rangú produkció!
(10/10) Kiadó és honlap: Poor Alice, Ex Voto
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
