Monozid: Say Hello To Artifical Grey

A német Monozid a tavalyi évben jelentette meg első nagylemezét „Say Hello To Artifical Grey” címmel. A lipcsei trió 2003-ban alakult, és zenéjükkel a Joy Division, a 80-as new wave, és postpunk bandák által lefektetett örökség elérése volt a cél. Első kislemezét, egy 4 számos ep-t 2006-ban adta ki a Max (dobok), Ralf (Gitár, basszus), Franz (gitár, basszus, ének) által alkotott zenekar. Második dobásuk rá egy esztendővel érkezett, melynek eredményeképp látott napvilágot egy 3 számos ep, „Waiting For The Circus” néven. A Monozid eddig is koncertezett, de a kislemez kiadása után egy nagyobb volumenű turnéra indultak, nevük így egyre több helyen vált ismertté. 2008-ban vonultak stúdióba, hogy felvegyenek 12 dalt, ezek azonban csak 2009-ben jelentek meg, ez volt a „Say Hello To Artifical Grey”.

Az első albumot ismét turné követte, mely során az Egyesült Államokba is kijutottak, ahol közösen léptek fel a Bellmer Dolls, Swann Danger, és a Bootblacks nevű zenekarokkal. Idei évben jelent meg egy 4 számos split ep, melyet a Bootblacks-szal közösen készítettek el. A banda ismét turnén van, most Közép- és Dél Európa felé vették az irányt.
Az eddigi egyetlen teljes nagylemezükön található muzsika tükrözi a manapság egyre nagyobb erőre kapó postpunk legszebb hagyományait. A 80-as évek new wave zenéinek hatása is érezhető, de csak hangulat terén, mivel billentyűs hangszert nem rejtenek a dalok. A néhol zajosabb részek, valamint pár elborult dallam esetében a coldwave hatás is tetten érhető. Az éteri gitárdallamok mellé érett férfiéneket párosul. A dalok a punkos gyorsaságú szerzeményektől a középtempón át a lassabb, melodikus hangulatig terjednek. Az albumot nyitó Let’s Shake Hands And Wonder csodálatos érzésbe ágyazza a további 11 dalt. Középtempós szerzemény, mely a maga varázslatos módján izzik, pulzál, lüktet.
Az érdekes című Soundtrack Zur Frisur német nyelvű szerzemény gyors és könnyed, akár a szél, mégis igazi erővel bír. Dallamszerkezete a 80-as évek német bandáit juttatja eszembe. Egy kellemes hangulatú, érzéki instrumentális tétel következik, a Stanislawa Popoielska. A Property And Satisfaction, és az azt követő Supergrau magában rejti mindazt, amit ebben a stílusban annyira szeretünk, Az album hallgatása közben néha a Bauhaus neve is beugrik, főleg a több basszust felvonultató sötétebb részek esetében. Még egy instrumentális dallal (és még eggyel később, a Noises In The Neighbourhood) van dolgunk az album esetében, ez pedig a remek gitárdallamokat felvonultató The Shape Of Us To Come. A régmúltból származó Waiting For The Circus gyors és középtempós pillanatai váltakoznak, melyet egy remek dallam fejel meg, így a nyitó dallal, és a Zum Beispiel Gestern-nel együtt számomra az album csúcspontjai. Azonban, az album legvégére maradt a legsötétebb kompozíció, mely csak XY - ként szerepel.
Remek lemezt hozott össze a lipcsei trió, bár manapság a postpunk kezd feltámadni, még mindig kevés ilyen remek formációt találni, mint a Monozid.



Október 27-én a banda az Autumn Twilight, és a Hiteljugend társaságában fellép a Delirium Pub színpadán, így bárki élőben is láthatja-hallhatja őket.

(10/10) Honlap és kiadó: Monozid


A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2013. 04. 07. - 12:08 | © szerzőség: Őszentsége