A város nevét a III.század végén megjelent Római útikönyv-ből tudjuk: „Gorsium”, illetve „Gorsio sive Hercule-ként említve. Az I. század közepén idevezényelt légió árokkal és palánkfallal körülvett katonai tábort épített. Az itt állomásozó csapat feladata a sárvízi átkelő védelme volt. Miután erre már nem volt szükség a felszámolt castrum helyén 103-tól új város építését kezdték meg.
A település virágkorában elérte a 400 hektárt. Hatalmas csarnokokat emeltek, valamint cirkuszi játékok megrendezésére 20000 fős amfiteátrum épült. A markomann-háborúkban (167–180) a szarmaták felgyújtották a várost, de ekkor hamar helyreállították a császárkultusz épületeit. Ezt követően hosszú évtizedekig a severusi kor virágzását élte a város... majd 260-ban a szarmaták egész Pannoniát sújtó fosztogatásai során Gorsiumot ismét lerombolták... A III. század utolsó éveiben újjáépült, fallal körülvett város új nevet kapott: Herculia. Az ezt követő évszázadban a város folyamatosan épült, több ókeresztény bazilika is helyet kapott...
A település hanyatlása a IV. század utolsó harmadában kezdődött, majd a területet a rómaiak a hunoknak engedték át. A város ekkor már régi méretének töredéke volt. A leletek szerint nem is telepedett le nagyobb magyar népesség ide...
Későbbiekben a területen létrejött négy-öt kisebb község. A legjelentősebb falu a XI. századi Föveny volt. Évszázadokon át innen szállították a követ a királyi és egyházi építkezésekhez. Föveny a török uralom idején pusztult el. A XVIII-XIX. században Zichy-ek használták építkezéseikhez kőbányának a romokat...
Az első ásatásokra 1934-ben került sor, azonban csak 1958-tól kezdték a szakszerű régészkedést, de a hatalmas városnak csupán a 7%-át tárták fel eddig.
Szabó Misa fotói
