A Montparnasse temető 1824-ben nyílt meg Napóleon inditványozására, a belvárosi temetők ekkor már nem bírták befogadni az elhunytakat, egészségügyi szempontból tarthatatlan állapotok uralkodtak - így az akkori városfalon túlra tervezték meg szigorúbb mértani rendben felparcellázva az új temetőt.
Napjainkban is a régi időket idézi ez az 19 hektáros terület megőrzött régi malmával, 1200 fájával pedig jelentős zöldterülete a fővárosnak. Elnevezését a Parnasszosz-hegy után kapta a kerület a közeli diáknegyed (Quartier Latin) fiataljaitól utalva a múzsák hegyére és kijelölve a hely szellemét hosszú időre.
Ahogy a Montparnasse költők, írók, bohémek és üldözött politikusok-filozófusok kedvelt tanyája volt (ehelyütt lakott Bölöni György, gyakran megfordult itt Ady Endre is), úgy lett a Montparnasse-temető is hírességek nyughelye: Charles Baudelaire költő, Tristan Tzara román író, Guy de Maupassant író, Sartre és Beauvoir filózofuspár, Beckett, (Godot-ra várva), de az írók közül ne felejtsük el Susan Sontag-ot vagy Cortázart sem. Itt nyugszik André Citroën, az az autógyár alapítója vagy Charles Pigeon francia feltaláló is. Magyar vonatkozásában végső nyugalmat 1984-ben talált itt Brassai (Halász Gyula) fotó- és filmművész, festő, író, a Beszélgetések Picassóval c. mű szerzője, valamint az 1948-as forradalmárnő és vértanú Teleki Blanka.
A temető minden nap nyitva áll, díjtalanul látogatható.
Valovics Tímea fotói
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
