Március 14-én Genesis P-Orridge-re emlékezünk. Az este egyik fellépője a Napok Romjai. Szabó Károly válaszolt a kérdéseimre.
Szelevényi Gellért: - A közelmúltban készült egy rövid beszélgetés Orcsik Rolanddal, aki előadást tart 14-ei emlékestünkön. Többek között Téged (Szabó Károly) is említ, mint "obskúrus zenék gyűjtője", a Psychic TV rajongója. Mikor és milyen módon kapcsolódtál bele ebbe a történetbe, és mit jelent számodra ma, halála után Genesis P-Orridge öröksége?
Napok Romjai (Szabó Károly): - Igazán megtisztelő, hogy Roland így említ, de ez a megállapítás a 2000-es évek elején, amikor megismerkedtünk, talán még igaz volt, de ma, az internet korában, ez már mást jelent. Akkoriban Szegeden összejártunk zenéket cserélni, és neki is remek gyűjteménye volt, bár nem feltétlenül ilyenfajta zenékből. Az is igaz, hogy sok más mellett engem akkoriban már leginkább ezek érdekeltek. Közéjük tartozott a Psychic TV, ami már jóval korábban hatással volt rám.
Már az általános iskola végén a magyar alternatív zenék, valamint a The Cure, a Joy Division és hasonló hangulatú zenekarok érdekeltek. Az ilyen „obskúrus zene” – sosem használtam még ezt a kifejezést - megismeréséhez az adta a lökést, hogy a ’90-es évek elején láttam a magyar C.M.C-t színpadon, és ez akkora hatással volt rám, hogy elkezdett sok minden más is érdekelni. Van ilyen? Létezik ilyen? Ahol a zene nem csak a harmóniákról, hanem az érzésekről, teljesen más megnyilvánulásokról és a belső dolgokról szól? A legfontosabb, hogy nem mindig kényelmes, de megmozgat és „átjut a bőrömön”. Mivel velük kapcsolatban is felmerült a PTV neve, valamiért ez a név is megragadt bennem. Ezután, 1991-ben olvastam a Második Látásban egy cikket Genesis P. Orridge-ról és zenekaráról, majd nem sokkal ezután megkaptam a Cold Blue Torch remix lemezt és még néhány másolt kazettát. Meglepett, hogy mind teljesen más volt. Ha nem tudtam volna, hogy ugyanaz az előadó, bármit elhittem volna. Aztán szépen lassan megismerkedtem a teljes életművével.
Nekem a mai napig izgalmas, hogy bár a számok címei ugyanazok például a koncert lemezeken, de azonos cím alatt, teljesen más hallható mint a korábbi felvételeken. A korai industrial, post-industrial sok hangötletből, kísérletezésből táplálkozott. Értem, hogy egy laptopon ma egyszerűbb ezeket összerakni, de nekem valahogy hiányzik az eszköz. Most a YouTube-nak köszönhetően meg is nézhetem, hogy tényleg az szól-e, amire én akkor gondoltam.
Visszatérve a kérdésedre, mit jelent nekem ma? Egy szóval: gondolatszabadságot. Olyan szabadságot, amiben én jelölöm ki a határokat, amik között mozgok. Abban a művészi értelemben, hogy csinálhatok mást is, nem kell beleragadnom ugyanabba a dologba. Egyébként a világról is így gondolkodom. Hadd gondoljak azt, amit akarok, még ha éppen nem is annyira népszerű. Tudom, hogy Genesis P-Orridge-nak is volt jó néhány olyan megnyilvánulása, amik ellenszenvet váltottak ki, de ezek is részei szerteágazó munkásságának.
Nem gondolom, hogy öncélúan alkotott volna, mindennek volt oka. Ez adja meg az életművének az egységét, akár az indusztriális zenét, a neo-pszichedéliát, az acid house-t, vagy a test módosításait nézzük. Mindenképpen figyelemre méltó életműről beszélhetünk. S hogy nekem mit adott? Azt a felismerést, hogy a zaj is lehet zene, a zaj is képes erőteljes érzéseket kiváltani. Az alkotások ne a mindenkinek való megfelelés jegyében szülessenek, hanem azért, hogy megjeleníthessek a magam világából valami lényegeset. Nagyon szerencsés, ha ez a hallgatóság érdeklődésével találkozik.
- A Napok Romjai duóként volt már a Memento Mori vendége 2024-ben, akkor a Romowe Rikoito társaságában egy erősen neofolk környezetbe ágyazott rituális előadást láthattunk. Mindamellett, hogy a duó bemutatására kérlek, kíváncsi lennék arra is - minden titokról fel nem lebbentve a fátylat -, miként aktualizáljátok a P-Orridge emlékestére előadásotok?
- Ez a válaszom is kicsit hosszabb lesz. A Napok Romjait egyedül indítottam el. Pontosabban a manapság jelentős átalakulásokon keresztül menő NAQOY nevű formációmmal kezdtem valami ilyesmibe, de 2017-ben egy gitárossal kibővülve más zenei irányokba fordultunk. Szóval a zene változott, a név ott maradt. Éreztem, hogy a NAQOY mellett akarok valami elektronikusabb, kísérletezősebb dolgot is. Épp akkor kért meg egy barátom, hogy a fotóiból készített filmhez írjnék-e zenét. Ezért kezdtem el felvételeket készíteni. Mindehhez kellett hirtelen egy másik név, így életre hívtam a Napok Romjait. Egy koncert és egy szám erejéig kooperáltam Kósa Csabával (Entrópia Architektúra, Purkár), ami nagyon izgalmas volt. De Csabának is, és nekem is voltak egyéb zenei elfoglaltságaink, így abba maradt a közös munka. 2022-ben kaptam egy megtisztelő felkérést a SCIVIAS-tól, hogy játsszak velük basszusgitárosként. Elfogadtam. Így ismerkedtem meg Rády Sándor Zsolttal, a SCIVIAS vezetőjével. Mivel a Memento Mori eseményén élőben nem tudtam volna egyedül előadni ezeket a felvételeket, megkérdeztem Sándort, volna-e kedve segíteni. Volt. És gyorsan kiderült, hogy elég jól értjük egymás zenei gondolatait. Nagyjából 2024 októbere óta a Napok Romjai duóként működik. Így vettük már fel az új lemez anyagát, ami lassan a célegyenesbe fordul. Nem terveztük, de a próbák alatt számos hangkeltő eszközt kezdtünk el bevonni az alkotásba és ezek hatására ötletelni. Azt vettük észre, amit a PTV lemezeivel kapcsolatban fentebb írtam. Teljesen a lelkiállapotunktól függött, hogy milyen hangszert, eszközt hogyan használtunk, és ebből mi jött létre. Ez egyikünkben sem volt tudatos. Sándor attól függetlenül, hogy része az alkotásnak, eszméletlenül jó „külső fül". Van, hogy nem értem, mire gondol, aztán amikor hozzányúlunk, az esetek túlnyomó részében kiderül, hogy igaza van. Valahogy úgy van ez, festő hasonlattal élve, hogy az alapokat én festem fel, de a keret kijelölése együtt megy, a festés egy része is, de van, ahol ő átrajzol kicsit vagy vastagít, és azt megvitatjuk. Viszont próbálni érdekes módon úgy szoktunk – ami nagyon ritkán fordult elő velem –, hogy szinte egymáshoz sem szólunk, s a zene kifolyik a hangszerekből (amik néha a szó valódi értelmében nem is biztos, hogy hangszerek), egyből meghatározva a dal új formáját. Nagyon érdekes folyamat.
Rátérve kérdésed második részére, mindenképpen abban gondolkodunk, hogy megjelenjen valami abból, amit P-Orridge zenei megnyilvánulásai adtak nekünk, korszakaitól függetlenül. Erre az alkalomra speciális programmal készülünk. Sem nem csak az új lemez, sem nem csak a régi dolgaim, dolgaink alkotják majd a műsort. Természetesen a saját magunk hangjaiból és utalásaival összegyúrt anyaggal idézzük meg Genesist, de többet nem szeretnék elárulni. Remélem, hogy ez át fog jönni, és egy valóban különös esemény részesei lesznek azok, akik eljönnek azon a márciusi estén!
fotó: Idols
