A Törökbálinti Kegyeleti Park a helyi katolikus egyházközség temetőjeként működött 1780 – 1960 között, melynekma is látogatható területe 1989-1990-ben került felújításra.
Az egykori sírkert három területet ölelt fel: ahol megtalálható volt a mai kegyeleti parkként működő temető, egy református templom, valamint egy közpark.
Az öreg temetőben cca. 1600 sírhely került beazonosításra, melyek ugyan háborítatlanul megmaradtak, de nagy részük nem került exhumálásra, és a Park rendezésekor nagy részük elbontásra került.
A Kegyeleti Parkban a főbejárati út mellett, a 100 síremlék közül maradt pár az eredeti helyén, míg az utólag kialakított sétáló részeken a temető teljes területéről összegyűjtött helyi polgárok eleinek temetkezési/síremlékállítási szokásai, egyedi sírkövei kerülnek bemutatásra.
Törökbálint hajdani nemzetiségiviszonyaira utalnak a Parkban található sírköveken szereplő német-, magyar és rác feliratok.
A Park központi helyén áll Walla József, a századforduló neves cementgyárosa megbízásából Dümmerling Ödön tervei alapján épül ún. Walla-kripta (1915.)
E kriptában nyugszik Róth Miksa, európai hírű mozaik- és üvegfestő művész is.
A Park nemcsak a hajdani törökbálinti polgárok, hanem az I., és II. világháborúban elesett német, orosz, ukrán és magyar katonaáldozatainak végső nyughelye is.
*forrás: Törökbálint Kegyeleti Park, Törökbálint Önkormányzata
