Jack Gladney professzor egy amerikai egyetemi városkában tanít, zavaros családi viszonyok közt, sok házasságból sok gyerekkel, feje körül a tudományos fontoskodás glóriájával. A lomha kisvárosban mindenki függőkertes plázákban, buja szupershopokban, testhezálló gyorsbüfékben, csillapíthatatlan fogyasztási lázban, kékesen derengő tévéfényben, elektronikusan áradó információkból jól értesülten éli mindennapjait. A légmentesen illeszkedő digitális díszleteken itt csak egyvalami üt rést, a félelem a felfoghatatlan, egyszeri és mindnyájunkat utolérő "eseménytől". Vagyis a haláltól. A hetvenéves szerzőt, a mai amerikai próza meghatározó alakját a posztmodern irodalom előfutárai közt ünneplik. A tizennégy regényével zajos sikereket arató, hazai és nemzetközi díjakat besöprő kultuszíró Fehér zaj című regénye a Time magazin "Minden idők 100 legjobb könyve" listájára is felkerült, sőt szerzőjét a Nobel-díjra esélyesek közt emlegetik. (fülszöveg)
Don DeLillo (Bronx, New York, 1936. november 20. –) amerikai regényíró. Munkáiban a késői 20., és a korai 21. századi Amerikáról fest többnyire kedvezőtlen képet. Az írót az irodalomkritikusok a posztmodern irodalmi irányzat egyik központi alakjának tekintik. Írói hírnevét a Fehér zaj (White Noise) című könyve hozta meg, amiért a Nemzeti Könyvjutalmat (National Book Award) is megkapta 1985-ben. A Fehér zaj az akadémiai élet szatírája. A regényben iróniával teli képet alkot egy kisvárosi főiskola tanárainak életéről, mintegy szembeállítva a lakosság látszólagosan idillikus életkörülményeit egy ipari baleset okozta fatális szerencsétlenséggel. (Wikipédia)
"– És mondd, milyen előadásokat tervezel?
– Éppen ezt akartam megbeszélni veled – mondta. – Tudom, hogy te egy nagyszerű kurzust dolgoztál ki Hitlerről. Te találtad ki magadnak, te építetted fel és teljesen a tiéd. Nemcsak ezen a tanszéken vagy egyetemen, de errefelé más egyetemen sem ejtheti ki senki Hitlernek csak a nevét is anélkül, hogy valóságosan vagy képletesen ne tisztelegne előtted. Te vagy a központ, ehhez nem is fér kétség. Hitler most már a tiéd. A te Hitlered, Gladney Hitlere. Ez biztosan nagy elégtétel lehet a számodra. Az egyetem nemzetközi hírnevét kizárólag a te Hitler-tudományi Tanszékednek köszönheti. Ebben gyökerezik az öntudata, ez az a teljesítmény, amire büszke. Egész rendszert alkottál az alakja köré, olyan építményt emeltél, mely számtalan alrendszerből és összekapcsolódó kutatási témából áll, s amely szinte önálló ága a történettudománynak a nagy egészen belül. Őszintén bámulom a teljesítményedet. Mesteri, mondhatni bölcs és a korát messze megelőző tett volt ez a tanszékalapítás. Én valami hasonlót tervezek Elvisszel." (részlet)
