Alapító okirat

Az Alapítók egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire figyelemmel úgy határoztak Létegylet néven egyesületet (továbbiakban Egyesület) hoznak létre és annak alapszabályát a 2008. április 19. napján megtartott közgyűlésen elfogadták, majd az alapítók a 2008. szeptember 29-én elfogadott határozatukkal az Egyesület elnevezését „MEMENTO MORI”-ra változtatták.

 

Az Egyesület 2008. szeptember 29-én kelt, a változásokkal együtt egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát 2016. március 11-én hatályon kívül helyezi és helyébe a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet új alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

 

  1. Az egyesület neve:                               Memento Mori Egyesület

 

  1. Az egyesület rövidített elnevezése:      Memento Mori

 

  1. Az egyesület székhelye:                       2623 Kismaros, Csalogány u. 21.

 

  1. Az egyesület honlapjának címe:           http://mementomori.hu/

 

  1. Az egyesület működési területe:          Magyarország

 

Az egyesületet tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

  1. Az egyesület célja:

 

Az Egyesület célja a kulturális örökség megóvása, különös tekintettel a szakrális és kegyeleti építészeti emlékekre, ezek bemutatására irányuló gyakorlati és művészeti dokumentációkra, megőrzésük fontosságát hangsúlyozó kampányokra és konkrét építő tevékenységre. Ezzel összefüggésben a nevelés és oktatás területén kiadványok és könyvek megjelentetésével kívánjuk felhívni a figyelmet értékeinkre; elődeink és múltunk tiszteletének terjesztésével a tudatos környezeti magatartás kialakítása, ember és környezete harmóniáját, az egyéni képességek fejlesztését kívánjuk segíteni.

 

Az Egyesület céljai között szerepel kortalan alkotótevékenységek életben tartása: hagyományos mesterségek bemutatásának és tanításának támogatása, színházi képző- és zeneművészeti alkotások széleskörű megismertetésének biztosítása, erkölcsi és anyagi presztízsének megteremtése; ezzel kapcsolatban a művészeti határvonalak újraértékelése. Összességében törekszünk a mindinkább teret nyerő fogyasztói mentalitással szemben a tudatos és aktív társadalomkritikai civil magatartás kialakítására, szellemi és erkölcsi értékek megőrzésére és megteremtésére.

Az Egyesület nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokból a tagjain kívül más is részesüljön.

 

  1. Az egyesület tevékenysége:

A célok megvalósítása érdekében az Egyesület elsősorban, de nem kizárólagosan a következő feladatokat látja el, a következő tevékenységeket végzi

 

  • vitaestek, előadások, felolvasóestek, vetítések, koncertek, kiállítások szervezése;
  • demonstrációk (performance), művészeti akciók szervezése;
  • független alkotók és előadók támogatása;
  • továbbképzés szervezése;
  • kiadványok megjelentetése;
  • ösztöndíj, szociális segély, természetbeni támogatás nyújtása;

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

1.      Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

IV.

Az egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás

 

  1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 12.000,- Ft/év, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év december 31. napjáig kell az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

  1. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év december 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V.

IV. A tagság

 

  1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
  2. Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak.

 

  1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar vagy külföldi természetes személy és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület alapszabályát, belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat és eleget tesz a tagsági viszonyból eredő egyéb kötelezettségeinek. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt, az Elnökség határozata ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
  2. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan magyar vagy külföldi természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.
  3. A Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden olyan magyar és külföldi állampolgár, akinek ilyen minőségű tagságát a Elnökség javaslatára a Közgyűlés elfogadja.

 

IV.1.

Az egyesület tagjának jogai

 

A természetes személy tagok személyesen, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező tagok bejegyzett képviselőik útján jogosultak jogaik gyakorlására illetve kötelezettségeik teljesítésére.

 

  1. Az Egyesület rendes tagjának jogai

 

  • részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
  • ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására, a Közgyűlésen szavazati jog illeti meg a jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően;
  • felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
  • az Egyesület Elnökségének elnökévé vagy tagjává, a Felügyelő Bizottság illetve eseti bizottság elnökévé vagy tagjává valamint az Egyesület más tisztségeire választható, ezen személyek megválasztásában részt vehet. Nem választható képviseleti joggal együtt járó tisztségre az a tag, aki 18. életévét még nem töltötte be.
  • indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség ülésének napirendi pontjaira;
  • a titokvédelmi szabályok megtartása mellett, előzetesen egyeztetett időpontban betekinthet az Egyesület nyilvántartásába, irataiba. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, amennyiben az az adatvédelmi törvény szabályait nem sérti vagy nem jár személyiség jog sérelmével.
  • a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti.
  • A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
  •  A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

  1. Az Egyesület pártoló tagjának jogai

 

  • A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval.

 

IV.2

Az egyesület tagjának kötelezettségei

 

  1. Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei

 

  • A rendes tag köteles jelen alapszabály rendelkezéseit mindenkor megtartani,
  • köteles a közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat az Egyesület számlájára vagy az Egyesület pénztárába készpénzben befizetni,
  • továbbá köteles a Közgyűlés által meghatározott, vagy külön megállapodásban rögzített vállalásait teljesíteni.
  • Amennyiben a tag tagsági viszonya év közben szűnik meg, úgy a tag az éves tagdíj arányos, a tagsági jogviszony megszűnéséig esedékessé vált részét köteles az Egyesületnek megfizetni.

 

  1. Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

 

  • Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, azzal a kitétellel, hogy a pártoló tagok által teljesítendő pénzbeli támogatást a Közgyűlés évente jogosult meghatározni erre vonatkozó határozat meghozatalával.
  • A pártoló tag jogosult természetbeni támogatás nyújtására is, ezen  vállalása alól akkor szabadulhat, ha a Közgyűlés ennek teljesítése alól külön határozattal mentesíti

 

IV.3

A tagsági jogviszony keletkezése

 

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik.
  2. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről.
  3. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

IV.4

A tagsági jogviszony megszűnése

 

  1. A tagsági viszony az Egyesület megszűnése, a tag kilépése, kizárása, törlése, vagy halála esetén szűnik meg. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól kivéve akkor, ha a tagsági viszony alatt keletkezett kötelezettség teljesítése alól a tagot a Közgyűlés határozattal mentesíti.
  2. A kilépési szándékot az Elnöknek kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekintendő az Elnöknek megküldött lemondó nyilatkozatának az Elnök általi kézhez vétel napján. A kilépésről az Elnök a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket.

 

A Közgyűlés kizárja:

  • azt a rendes tagot, akinek tevékenysége ellentétes az Egyesület Alapszabályával, illetve a közgyűlési határozatokkal, a Közgyűlés a tag meghallgatása után kizárhatja az Egyesület tagjai sorából;
  • azt a pártoló tagot, aki az Alapszabályban foglalt kötelezettségeit megszegi, az Elnökség javaslatára a Közgyűlés kizárhatja;
  • akár a rendes, akár a pártoló tagot, amennyiben a tagdíj fizetési vagy egyéb, az Alapszabályban által előírt kötelezettségének 3 (három) hónapon keresztül nem tesz eleget. A tag kizárására az Elnökség tesz javaslatot, a kizárásról a Közgyűlés dönt azzal, hogy a tag kizárására vonatkozó elnöki javaslat Közgyűlés elé terjesztése előtt a tagot – megfelelő, legalább 15 napos teljesítési határidő tűzésével - fel kell szólítani kötelezettsége teljesítésére. A felszólításban kifejezetten fel kell hívni a tag figyelmét arra, hogy kötelezettsége nem teljesítése esetén őt a Közgyűlés jogosult kizárni.
  • azt rendes vagy pártoló tagot, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt illetve a közügyektől eltiltott.

 

A kizárás ellen annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezni lehet a Közgyűléshez.



V.

Az egyesület szervezete

 

Az Egyesület szervei a Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, illetve – amennyiben az Egyesület működése azt megkívánja – az eseti bizottságok.

 

V.1.

A Közgyűlés

 

V.1.1. A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb döntést hozó szerve.

 

V.1.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek:

  1. az Alapszabály megállapítása és módosítása;
  2. az Elnökség tagjainak és a tisztségviselőknek, továbbá a FEB tagjainak megválasztása és visszahívása;
  3. az éves költségvetés meghatározása
  4. az Egyesületnek az Elnökség által elkészített éves beszámolójának elfogadása, a közhasznúsági jelentés elfogadása;
  5. az éves tagdíj meghatározása;
  6. döntés tag kizárásának ügyekben;
  7. az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
  8. eseti bizottságok létrehozása;
  9. az Egyesület tagjai számára nyújtandó ösztöndíj, szociális segély, természetbeni támogatás nyújtásáról szóló irányelvek meghatározása az Elnökség előterjesztése alapján;
  10. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
  11. A Közgyűlés jogosult az Elnökség tagjait és a tisztségviselőket, továbbá a FEB tagjait bármikor, indokolás nélkül visszahívni.

 

V.1.3. A Közgyűlés összehívásának rendje

 

A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a helyszín, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére – a nyilvántartás szerinti címre illetve e-mailcímre – írásbeli vagy elektronikus levél formájában meghívót kell küldeni legalább 20 (húsz) nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem volt határozatképes.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, erre a tagok figyelmét az eredeti közgyűlési meghívóban fel kell hívni. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

 

A Közgyűlést össze kell hívni:

  • ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt;
  • ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek;
  • ha a Felügyelő Bizottság illetve valamely eseti bizottság a Közgyűlés összehívását elrendeli.

A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata.

 

V.1.4. A Közgyűlés határozatképessége, levezetése:

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontját követő legalább 20 (húsz), de legfeljebb 60 (hatvan) napon belül kell megtartani az eredeti közgyűlési meghívóban szereplő helyszínen, a megismételt közgyűlésen érvényes határozatot csak az eredeti napirendi pontokra felvett témákban lehet hozni.

A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat, ebben az esetben a levezető elnök személyéről a Közgyűlésnek határozatot kell hoznia.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosság kizárására csak az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek sérelme vagy személyiségi jog sérelme esetén kerülhet sor. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit vagy más magánszemélyeket.

A Közgyűlésről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni, amely rögzíti az elhangzott javaslatokat, az elfogadott határozatokat és a szavazás arányát. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvet az Elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesíti.

 

V.1.5. A Közgyűlés szavazásának rendje:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden szavazásra jogosult tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Amennyiben az Elnök a Közgyűlésen nem vesz részt, úgy szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazat dönt.

A határozathozatalban nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1§ 1 pont], élettársa a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Személyi kérdésben a Közgyűlés titkos szavazással, relatív szótöbbséggel - a jelöltek között a legtöbb szavazatot elnyerő – dönt.

 

A leadott szavazatok legalább kétharmados többségére van szükség az Alapszabály V.1.2.  pontjának a.), c.), d.), f.) és g.) alpontjában meghatározott kérdésekben.

 



V.2

Az Elnökség

Az Egyesület tevékenységét a Közgyűlés által meghozott határozatoknak megfelelően és a jogszabályok által alkotott keretek között három természetes személyből álló Elnökség irányítja.

Az Elnökség az Egyesület operatív szerve, melynek tagjait nyílt jelöléssel, titkos szavazással a Közgyűlés választja meg 5 éves időtartamra.

Az Elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától, tagja az Egyesületnek és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Az Elnökség tagjai:

  • Elnök;
  • Alelnök;
  • Titkár.

 

V.2.1 Az Elnökség feladata- és hatásköre:

  1. előkészíti a Közgyűlést, összegyűjti a megvitatásra váró kérdéseket, határozati javaslatokat készít elő;
  2. gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Közgyűlés illetve az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
  3. az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
  4. az Elnök által előkészített az Egyesület gazdálkodásáról szóló éves beszámoló, költségvetés elfogadása, annak jóváhagyás végett a Felügyelő Bizottság elé terjesztése. A Felügyelő Bizottság ellenjegyzése után az éves beszámoló Közgyűlés elé terjesztése;
  5. személyzeti munka irányítása;
  6. tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
  7. tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, tag kizárásával kapcsolatos eljárás;
  8. a Közgyűlésről illetve az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet valamennyi tag részére postai úton írásban – a tagoknak az Egyesület által nyilvántartott lakcímére illetve székhelyére – eljuttatja a Közgyűlés illetve az Elnökség ülésének időpontját követő 30 napon belül,
  9. a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit, valamint a működés módját, a szolgáltatások igénybevételének a módját, továbbá a beszámolói közléseket az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra;
  10. gondoskodik az államháztartás alrendszereitől külön szerződés alapján kapott támogatás igénybe vétele lehetőségeinek, ezek mértékének és feltételeinek a sajtó útján történő nyilvánosságra hozataláról
  11. gondoskodik róla, hogy az Egyesület által szervezett rendezvényekről a nagyközönség megfelelő időben értesüljön, az Egyesület kiadványainak szerkesztése;
  12. az Egyesület tagja számára nyújtandó ösztöndíj, szociális segély, természetbeni támogatás nyújtás a Közgyűlés által meghatározott irányelvek alapján;
  13. gondoskodik róla, hogy az Egyesület ellenőrzésére jogosult szervek vagy szervezetek az Egyesület működését, beszámolóit korlátozás nélkül ellenőrizhessék
  14. gondoskodik róla, hogy az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Egyesület székhelyén, az Elnökkel előre egyeztetett időpontban bárki betekinthessen, amennyiben a betekintés az adatvédelmi törvény szabályait nem sérti vagy nem jár személyiség jog sérelmével;
  15. javaslatot tesz a Közgyűlésnek a szükségesnek mutatkozó eseti bizottságok létrehozásáról, meghatározva azok működési területét, feladat- és hatáskörét.
  16. dönt mindazon ügyekben, amelyet jogszabály vagy a Közgyűlés határozata feladat- és hatáskörébe utal.

 

V.2.2 Az Elnökség határozathozatala:

Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente (tehát évente négy alkalommal) ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság kizárására csak az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek sérelme vagy személyiségi jog sérelme esetén kerülhet sor.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

V.2.4 Összeférhetetlenség:

 

Nem lehet az Elnökség elnöke vagy tagja az a személy, aki

  • a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja,
  • eseti bizottság elnöke vagy tagja;
  • az Egyesület könyvvizsgálója;
  • az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
  • az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást;

illetve

  • az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.

Az Elnökség elnöke vagy tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

V.2.5 Az elnökségi tisztség –vezető tisztségviselői megbízatás- megszűnése:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

V.2/A

Az Elnök

Az Egyesület elnökét az Egyesület tagjainak sorából nyílt jelöléssel, titkos szavazással a Közgyűlés választja 5 évi időre.

Az Elnök feladat- és hatásköre:

  1. önállóan képviseli az Egyesületet hatóságok és harmadik személyek előtt;
  2. irányítja az Elnökség munkáját;
  3. a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalásokat végrehajtását irányítja és ellenőrzi;
  4. gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívásáról;
  5. vezeti a Közgyűlést és az elnökség üléseit;
  6. az Egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
  7. dönt és intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés, az Elnökség, illetve más szerv hatáskörébe, valamint dönt és intézkedik minden olyan kérdésben, amelyet a Közgyűlés, az Elnökség, illetve más szerv az Elnök hatáskörébe utalt;
  8. irányítja az Egyesület gazdálkodását, az Egyesület bankszámlája felett önálló aláírással jogosult rendelkezni úgy, hogy a nevét az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az aláírási címpéldánynak megfelelő módon önállóan írja;
  9. kapcsolatot tart más társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel;
  10. utalványozási jogot gyakorol.

 

V.2/B

Az Alelnök

 

Az Egyesület tagjainak sorából, nyílt jelöléssel, titkos szavazással a Közgyűlés választja 5 éves időtartamra. Az Elnök mellett koordináló, elnöki tanácsadói szerepet tölt be.

Az Elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén az Egyesület képviselője, az Elnök teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt meghatalmazása alapján rendelkezik mindazon hatáskörrel illetve köteles mindazon feladatok ellátására, amelyet az Alapszabály X.2.2.1. pontja az Elnök hatás- és feladatkörébe utalt.

Amennyiben az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén arra más személynek külön írásbeli utasítást ad, az utasításban meghatározott ügyek elintézési módját, illetve elvégzését az utasításban megjelölt személy köteles ellátni.

 

V.2/C

A Titkár

 

A titkár az Egyesület adminisztratív és ügyviteli irányítója, akit a Közgyűlés nyílt jelöléssel, titkos szavazással 5 évi időtartamra választ meg.

A titkár feladatai:

  • gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról, a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, őrzéséről, nyilvántartásáról;
  • az elnök utasításai alapján intézkedik a vezető testületek határozatainak végrehajtásáról, nyilvántartja és őrzi a határozatokat, biztosítja a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket;
  • vezeti és kezeli az Egyesület nyilvántartásait, iratait;
  • felelős az Egyesület jóváhagyott költségvetésének, vagyonának jogszabályok szerinti gondos, takarékos, hatékony felhasználásáért, kezeléséért, megóvásáért, gyarapításáért;
  • gondoskodik a Felügyelő Bizottság által feltárt, vagy egyéb úton tudomására jutott hiányosságok megszüntetéséről, erről írásban tájékoztatja az Elnököt és a Felügyelő Bizottság elnökét;
  • tevékenységéről rendszeresen beszámol a Közgyűlésnek és az Elnökségnek.

 

V.3

Felügyelő Bizottság (FEB)

 

A FEB az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrző testület. A FEB elnökét és két tagját nyílt jelöléssel, egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással a Közgyűlés választja 5 évi időtartamra.

Nem lehet a FEB elnöke vagy tagja az a személy, aki

  • az Elnökség elnöke vagy tagja;
  • az eseti bizottság elnöke vagy tagja;
  • az Egyesület könyvvizsgálója;
  • az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
  • az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást;

illetve

  • az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.

A FEB elnöke vagy tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Feladata:

  • az Egyesület működésének, gazdasági ügyeinek, gazdálkodásának ellenőrzése;
  • az Elnökség éves beszámolójának a megtárgyalása, elfogadása, ellenjegyzése, az Elnökség által készített éves költségvetés ellenjegyzése;
  • tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein;
  • ügyrendjét maga állapítja meg, de legalább hat havonta ellenőrzi az Egyesült gazdálkodását, amelynek eredményéről írásban és szóban számol be az Elnöknek.

A FEB tagjai jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását önállóan is ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, tisztségviselőitől illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A FEB köteles az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az Elnökséget a FEB indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a FEB is jogosult. Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a FEB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

V.3.1

A FEB határozathozatala

A FEB szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. A FEB-et az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A FEB ülései nyilvánosak.

A FEB akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a FEB-et ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon valamennyi tag jelen van. A FEB határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

Amennyiben valamely kérdés úgy kívánja a FEB – a tagjai által meghozott egyhangú döntés alapján - egyes kérdések megvizsgálására szakértőt vehetnek igénybe.

 

V.4

Eseti bizottságok

A Közgyűlés eseti bizottságokat alapíthat. Az eseti bizottságok tagjait a Közgyűlés választja meg három évre az Elnökség által megjelölt tagok közül, titkos szavazással. Az eseti bizottság tagjai és elnökei e megbízatásuk ideje alatt az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek és közvetlenül a Közgyűlésnek vannak alárendelve. Feladat- és határkörüket az azokat felállító Közgyűlési határozat rögzíti, eljárásukra a FEB-re vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

 

VI.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

VI.1.

A gazdálkodás általános szabályai

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére köteles fordítani, közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokból a tagokon kívül kívülálló harmadik személyek is részesülhetnek.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az ennek megfelelően igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit az Egyesület a sajtó útján nyilvánosságra hozza. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását – az Alapszabályban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet kíván folytatni, úgy a Közgyűlés köteles az erre vonatkozó, az Elnök által a jogszabályi előírásoknak megfelelően előkészített befektetési szabályzatot elfogadni.

 

VI.2

Nyilvántartási szabályok

Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönített tartja nyilván.

Az Egyesület bevételei:

  • az alapító tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól a céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
  • a tevékenysége folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  • az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  • az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
  • a tagdíj;
  • egyéb, jogszabályokban meghatározott bevétel;
  • a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az Egyesület költségei:

  • a tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  • az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  • a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  • az Egyesület tevékenysége és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

VI.3

Beszámolási szabályok

Az Egyesület gazdálkodása során mindenkor a hatályos számviteli és adózási jogszabályok figyelembevételével köteles eljárni.

Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

  • a számviteli beszámolót;
  • a költségvetési támogatás felhasználását;
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  • a cél szerinti juttatások kimutatását;
  • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  • a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  • a tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület éves beszámolójába bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület köteles a beszámolóját a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. Az éves számviteli beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

 



VI.4

Házipénztár

Az Egyesület házipénztárat tarthat fenn, az erre vonatkozó szabályokat külön pénzkezelési szabályzatban állapítja meg.

 

VII.

Az egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha:

  • a Közgyűlés kimondja az Egyesület feloszlását vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülését;
  • bíróság feloszlatja vagy megállapítja megszűnését.

 

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt Elnöke jár el.

Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyona a Közgyűlés által megjelölt, hasonló tevékenységet folytató egyesületre vagy alapítványra száll át. Amennyiben a Közgyűlés nem jelöli meg azt a szervet vagy szervezetet, amelyre a fennmaradó vagyon átszállást kívánja, az állami tulajdonba kerül.

 

 

VIII.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Kelt: Budapest, 2016.év. április hó 8. napján