A sötétben fehér alak táncol múmiarongyokban. Szeme helyén fekete üreg tátong. Láncok, piercingek lógnak a fejéről. Valahol furulya szól lágyan, a furcsa szerzet hangja mégis egyre nyugtalanítóbb.Egy sötét múltról énekel, dallama hívogató, félek, mégsem futok el. Hosszú körmei végigszántják az arcomat...
A meglehetősen bizarr látványt nyújtó Varney, a Sopor Aeternus szülőatyja magát a "Halál Szex Angyalának" vallja. Nem az én dolgom eldönteni, hogy az-e, vagy sem. De abban biztos vagyok, hogy a 90-es évek egyik legnagyobb meglepetése ő(k). Második albuma, a "Todeswunsch" (Halálvágy), eléri a hazugság nélküli állapotot - egy évtized munkája! A sok középkori hatással rendelkező album egy olyan meghökkentő-hátborzongató hanggal párosul, mely nálam rögtön a legjobbak közé emelte a Sopor Aeternust. Még ha írott műveiből nem is tűnik ki, Varney igen melegszívű és szeretettel teli ember, aki tanulságos és szerény, mintha visszafogná képességeit, önmagáról és az életről elmélkedik, ugyanakkor a Sopor Aeternus önmaga gyógyulásán is fáradozik.
Amit egy "embergyerek" éppen tesz...
Hogy kezdődött az egész Sopor Aeternus?
Úgy gondolod a tudatos szint? Úgy vélem, 1989 táján lehetett, amikor egy közös ismerősünkön keresztül megismertem egy másik embert, aki éppúgy lázadó volt, változtatni akart, zenét csinálni. Később más különböző embereket is bevontunk a cselekvésbe, és egy idő után ez adta a Sopor létrehozásának lehetőségét, ebben nyilvánultunk meg ugyanis.
Mi köt a Sopor Aeternushoz?
Erre nehéz válaszolni... Attól függ, milyen szempontból nézzük, úgy kell megvizsgálni a dolgokat. A Sopor tisztán önterápia, nem több, nem kevesebb. Ebből következik az, hogy egy központi pontból kiindulva adni is tud, amely körül lassan egy saját univerzum válik ismertté, amely óvatosan alakítja ki önmagát, amely valószínűleg előre elrendelt, és felvesz egy formát.
* A sajátos külső megtartása mellett üdvözül a lélek. - Raymond Lully szerzetes, költő
Miért viseli albumotok a "Halálvágy" címet?
Nem véletlenül ez az album címe! Mindennek megvan a saját egyéni, valódi neve, amelyen keresztül definiálható, és bizonyos értelemben megkapja az életet is, elkezd létezni. Nálunk az "embergyerekekkel" még egy szempont is jön ehhez. Minden reinkarnációval egy új névvel kezdjük újra, kiegészítve az igazunkat. Ez a kiegészítő név az utunk kifejezése, amit ebben az életben megjárunk. Mintegy erőt is ad, amelyet végigviszünk az életben, abban, ami mögöttünk áll, és ami működtet minket. Ebből az okból neveztem el az új Sopor' albumot "Halálvágynak" a madaraimat pl." Megmagyarázhatatlannak" és "Különcnek".
Szóba hoztad az inkarnációt. Hiszel benne? Miért?
Nincs szükségem arra, hogy higgyek benne, tudom, hogy ez létezik. Korábban hosszú idővel ezelőtt sok dologban hittem ebben az életben, de valahol mind ellentmondottak egymásnak. Egy este félmeditatív állapotban egy könyvet olvastam, és hirtelen megvilágosodtam, hogy van reinkarnáció. Minden megvilágosodott!
A "Halálvágy" egy rendkívül magas szintű állapotban van. Mennyi ideig tartottak ennek az igazán jól sikerült műnek a munkálatai?
Tulajdonképpen az egész eddigi létem ebben az inkarnációban, addig a pillanatig, amíg az elkészült CD-t meg nem láttam a saját szememmel. Legalább ilyen sokáig.
Hogyan jöttek létre ezek az egyedülálló dalok?
Fájdalom és kényszer által, amelyek ezáltal kiszabadultak, legalábbis ideiglenesen, és megkönnyebbültem. Ahhoz, hogy a fájdalmat könnyebben viseljük, szavak jönnek a segítségünkre, amellyel kirekeszthetjük a fájdalmat. Minden szöveghez egy bizonyos időpontban egy bizonyos melódia is párosul, amely arra kér, hogy ezt a zenét ismertté, szemmel láthatóvá tegyük a magunk számára. Egy képben kifejezve: képzelj el egy termet, aminek a közepén egy különös pislákoló fényforrás található. Ez a fényforrás a dalok esszenciája, belső léte. A fény lüktetésén keresztül mindenfelől mindez különös érzésekkel és energiával ruház fel, amelyek az eközben teljesen üres termen át cikáznak, hátrahagyva nyomukat. (Ezek az érzések és energiák a dal hangszereinek és hangjainak felelnek meg.) Megfigyelhető, hogy egy bizonyos idő után, az ebből kialakult színhely - tehát a terem a fényforrás, és a hátrahagyott nyomok összessége - megfelel a képnek, ami a szöveghez a hallgatott zene által abban a pillanatban kialakult elmélkedés.
Hogyan írnád le a saját zenédet?
Azt mondanám: érdekes. Mindenesetre számomra mindig nagy meglepetés először meghallani egy-egy darabot. Képzeld el, hogy elkészülsz a szöveggel, és van több-kevesebb útmutatásod is, mit kell játszani, és melyik hangszerekre van szükség hozzá. De csak körülbelül tudod megérezni, hogyan is fog szólni a végtermék, illetve hogyan kellene, hogy szóljon. Végül elkészül a mű, és amikor minden hangszer és hangzás először csendül fel együtt, minden alkalommal elmondhatatlan érzésem van...
Mesélj nekem kérlek az "Ivartalanság drámája" című dalról.
Nem, soha többet nem beszélek a szövegeimről. Sajnálom.
Ki az énekesnő, akivel a daloknál együtt dolgoztál? Hogyan ismerkedtél meg vele?
Az "énekesnővel" először álmaimban találkoztam. De ennek már jó ideje. Nagyon meglepődtem, amikor a hangját meghallottam, soha nem gondoltam volna, hogy van ilyen. A másik Világban a hangja egyébként lényegesen izgatóbb, sokkal tisztább, "szebb". Itt ezen az oldalon még túl sok energiára van szüksége. Tévedésben vagy, ha azt hiszed, hogy a Sopor'-nál egynél több személy énekel.
És az a nőies hang...? Azzal mi a helyzet?
Az én vagyok!
Te egy igazi hangművész vagy!
Most valami fellázadt bennem. Azt gondolom, a hangom tovább fejleszthető de több nem.
Milyen zene van hatással rád?
Minden, még egy jelentéktelen csekélység is, amit felfogunk az érzékszerveinkkel, valamilyen módon hatással van ránk. Legyen az szándékos, vagy abszolút véletlen. Számtalan dolog gyakorol ránk több-kevesebb jelentős hatást, amelyek a valóságérzetünkből és fogalomvilágunkból tökéletesen kiragadnak, és e mögött található képzetvilágunk.
Mivel foglalkozol, ha éppen nem zenélsz?
Ezzel-azzal. Amit egy "embergyerek" tesz, amikor keres valamit.
Mit keres?
Saját magát keresi. Többet nem akarok mondani.
Mi volt eddigi életedben a legnagyobb hatással rád?
A feltétlen kötöttség a földi testben.
Szerinted mi a halál?
Egyszerűsítsük le, és redukáljuk arra, hogy egy tudattalan szint átlépése egy másik szintre.
Mit gondolsz te a mai emberiségről?
Éppen azon a ponton van, hogy maga mögött hagyta a Halak korszakot, és a Vízöntő korszakba lép. Így az általános zűrzavar természetes.
Mit gondolsz, meg fog változni?
Ez úgy néz ki: A Halak korszakban, amelyben most vagyunk, az emberiség spirituális öntudata eléri a mélypontot. A Vízöntő korszakban jön egy felemelkedés, ugyanakkor a váltás nagyon zavaros. 12000 évvel ezelőtt is volt egy özönvíz... Mégis úgy gondolom, hogy pozitív lesz. Ezért tartozik a Vízöntő korszak is a keletkezéshez. Amúgy abban a korban élek, amelyiket választottam magamnak! Egyébként ugyanúgy, mint mindenki.
Hogyhogy?
Mindegyik inkarnáció előtt megmutatják neked az elkövetkezendő életed. Minden részletét - ugyanúgy a pozitív és negatív szempontokat. Állandóan újjászületünk, hogy bizonyos tudást gyűjtsünk. A tudások pedig a karmák alapján egy meghatározott helyen és egy meghatározott időben összekötődnek. Noha az előttünk álló élet fájdalmai aggasztónak tűnnek, hozzájárulunk mégis egy inkarnációhoz, de belül nagyon is jól tudjuk, hogy a tudáshoz nem vezet ez az út.
Lesz majd Sopor Aeternus koncert?
Nagyon valószínűtlen, hogy koncertezünk, végül is a Sopornak nem az az értelme, hogy teljesen ismeretlen emberek előtt produkálja magát. Miért kellene akkor ennek egy felkérés miatt működnie? Emellett megjegyzem, hogy legkésőbb a harmadik szám után egy komoly összezuhanáshoz kerülnék közel...!
Mit szeretnél még zárásként elmondani?
Azt, hogy őszinteséget kívánok! Mert amikor egy embergyerek hazudik, akkor megöli a Világ egy részét.
Az interjú: Orkus Magazin
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
