“2000 fotográfia! Ez az igazi, amit Ön keres!
2000 fénykép, aktspecialitások minden elképzelhető helyzetben!
3 koronáért küldjük katalógussal együtt.
A „Kunstrevue” kiadóhivatal.
Bp. IV., 17. Főpostafiók 237 szám. Bélyegeket is elfogadunk!
Nagy próbaküldemény 5 koronától 20 koronáig. “
A mottóként választott hirdetés nem egyedüli a hazai és külhoni sajtó történetében. Az első világégést követő korszakban új technológiák kezdik a régi igényeket kielégíteni. A ruhátlan test antik és középkori ábrázolása újra előtérbe kerül, de a hordozóanyag megváltozik, a fotográfia, majd a zugvetítőtermek végtelenített celluloid szalagjainak elterjedésével tömegek jutnak olcsón az oly áhított ingereket kiváltó vizuális élményhez. A fénykép és a film a vizuális világ reprodukálhatóságának és sokszorosíthatóságának korábban nem ismert dimenzióival ajándékozta meg az embereket.Természetesen nem a kép volt az első ami hatalmas mennyiségben megjelent, hanem az erotikus ill. pornográf irodalom.
A háborút követő papírhiány megszűnése új lendületet adott az irodalomnak, megjelennek és különösön kedveltté válnak a „flagellanisztikus”, szolidan, vagy kevésbé szolidan szado-mazochista írások. Nagy igény jelentkezik ugyanakkor az igényes exkluzív kiadványokra is. A cenzúra gyengülése zöld utat enged a díszborítású könyveknek és komoly szakkiadók jelennek meg különösen Németországban. A legkomolyabb köztük az Eros Társaság volt, akik a különböző népek és kultúrák erotikus meseirodalmát adták ki igényes megjelenésben.
A kialakulóban lévő kultúrafogyasztó réteg tehát új fórumokat teremtett magának, többek között a kávéházakat. Mivel a korszakban – és ez különösen igaz Budapestre – a lakásviszonyok tragikus állapota új szociális tereket kívánt, így alakult ki a romatikus ködben emlegetett kávéház kultúra is, ami valójában nemcsak az irodalom fellegvára volt, hanem az alvilágé is. A kávézók, lokálok és éjjel-nappal nyitva tartó orfeumok ugyanis a duhajság és a szexuális szabadosság helyszínei is voltak, ahol a hölgyek a kávé mellé sokszor bájaikat is kínálták. De hogyan jön ebbe a képbe az erotikus fotográfia és filmfelvétel?
Hamarosan sokan felismerték az újfajta vizuális kultúrában rejlő üzleti lehetőségeket. A kép előállítása nem egyszerűbb ugyan a szövegnél, de sokkal hatékonyabban és gyorsabban vált ki reakciót a befogadóból. A tömegtermeléssel „A századfordulón és a század első két évtizedében már olyan nagy számú erotikus fotóanyag gyűlt össze, hogy hatalmas önálló gyűjteményeket hoztak létre belőlük [...] Az Anschlussig működött Bécsben az Institut für Sexualforschung [Szexológiai Intézet]: ez sok kiadványt bocsátott közre erotikus gyűjteményeiből, amelyet a kor újságjaiból, könyveiből, fényképeiből válogattak össze”
Az igényes erotikus felvételek nemcsak gyűjtők kedvenceivé váltak hamarosan, hanem a nagyvárosi örömtanyák marketing eszközeiként is funkcionáltak. Korábbi vélemények szerint az ilyen jellegű intézményekben beszerezhető alkotások a voyeur-funkcióik mellett elsősorban a nemzetközi leánykereskedelem itthon készült reklámjai is, de ez elég valószínűtlen, a megoldás prózaibb, egyszerűen arról van szó, hogy a virtualitásában jelenlévő női test szintén nagy művészi és nem elhanyagolható módon üzleti jelenség is. Nemcsak külföldön vásároltak magyar lányokról készült képeket, ezt bizonyíthatják azok a francia eredetű felvételek, amelyek itthoni magánygyűjteményekben fellelhetők. A képeslapra rögzített, igényesen fényképezett, művészien beállított aktfotókat párizsi székhelyű cégek katalógusából lehetett megrendelni.
Az erotikus filmfelvételek története kevésbé feldolgozott, mindenesetre az első ruhátlan hölgy 1896-ban jelenik meg a vésznon a „Le bain” (Fürdés) című francia filmben. Ezek a filmek már sokoldalúbb funkciókat töltöttek be mint a mozgásképtelen társaik. Megjelennek az első oktató és felvilágosító filmek, sőt a nagyvárosi lét ellenkulturális pontjaként találkozhatunk a folytonosan visszatérő „vissza a természetbe” gondolattal is. Az 1920-as években induló nudista mozgalom a legmodernebb technikát alkalmazta a propaganda eszközül, így a Wilhelm Prager rendezte „Az erőhöz és szépséghez vezető utak” című filmje nagy népszerűségnek örvendett. A finoman fülledt erotikát tartalmazó filmek mellett természetesen a nagyobb fajsúlyú alkotások is megjelentek, melyeknek szereplői többnyire a testükből élő hölgyek, és ezek a felvételek promóciós kiadványként kerültek vetítésre a kuncsaftoknak, ezek a filmek nélkülözik a művészi értéket, nyugodtan tekinthetők akár sajátos értelemben vett dokumentumfelvételeknek is. Természetesen megjelennek a magas színvonalú filmek is, amelyek a mozik és kávéházak közönsége láthatott, zárt ajtók mögött, szigorúan az esti órákban. Mivel a vetítések illegálisak voltak, a filmeknek sem címe, sem stáblistája nem létezett és legfeljebb 10-12 perc hosszúak voltak.
Az elburjánzó erotikus felvételek mögött egyéb társadalmi jelensége is megjelennek, az olcsóbb előállítás miatt szélesebb réteg jutott a képekhez, ugyanakkor a pozitívabb gazdasági változások mellett megjelenik a szexualitás demokratizálódása, a devianciák, vagy annak tartott jelenségek szakorvosi vizsgálata és legfontosabbként a női szerep megváltozása. Leegyszerűsétenénk azonban a korszak kulturális jelentőségét, ha csak az erotikára hegyezzük ki, a gazdaságilag megnyomorított vesztes hatalmak országaiban ugyanis hatalmas szellemi fejlődés indul meg, Weimarban kibontakozik a Bauhaus építészettörténeti jelentőségű iskolája, Thomas Mann megírja a Varázshegyet, Wiene megrendezi a Dr. Caligarit, Murnau a Nosferatut és bemutatásra kerül Fritz Lang Metropolisa.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
