A Csíkszeredától 23 km-re lévő település egykor Felcsík központja, „vásáros helye” volt, neve már az XIV. században szerepel.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom az 1440-es évek táján épült Hunyadi János adományából a korábbi, román stílusú templom átépítésével. A 735 méter magas szikladombon álló templomot Csíkban egyedülálló, nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró.
A XV.-XVI. században épülhetett várfal lőrései kevés kivétellel összetettek, két-három fülkével ellátott, tág kilövési szögekkel. A várfal keleti bástyájából emelkedik ki a zömök, eredetileg kétemeletes kaputorony (harangtorony), melyet Mártonffy György erdélyi püspök, a falu szülötte költségén két emelettel magasítottak 1720-ban. Tulajdonképpen az eredeti gótikus tornyot veszi körül, a várfal szerves részeként az őrtorony szerepét töltötte be.
Az 1720-as átépítésen kívül 1796-ban és 1922-ben is folytak építési munkálatok. Az 1796-os átépítéskor több régi tárgyat (rézcsészék, rézkés) találtak, roppant érdekes leletnek számít az az emberi csontváz, mely álló állapotban volt befalazva, kezében egy pár patkóval.
A középkorban teljesen katolikus egyházközség hívei egy kis epizódtól eltekintve mindmáig megtartották vallásukat. Az 1600-as évek legelején, Székely Mózes fejedelemsége idején egy Kelemen nevű prédikátor került a faluba, de tartózkodása rövid ideig tartott: a nép elkergette, az átállottak házait pedig lerombolta.
Az erődtemplom körül több régi sírkő látható. A templomhoz vezető déli oldalon egy barokk Mária-szobor áll, az északi oldalt a millenniumkor ültetett fenyves övezi.
A karcfalvi templomerőd az egyik legjobban karbantartott székelyföldi műemlék.
