Hollókő legrégebbi részét, az öregtornyot az itt birtokos Kacsis nemzetség építette a XIII. század végén, a pontos idejét nem ismerjük.
Az 1300-as évek elején dúló pártharcokban Csák Máté uralmát erősítette a vár. Károly Róbert király a felette aratott győztes rozgonyi csata (1312) után hű emberének, Szécsényi Tamás lublói várnagynak adományozta (a budai káptalan 1327-ben iktatta be birtokába). A Szécsényi család 1455-ig volt birtokosa a jelentős uradalommal rendelkező Hollókőnek. A XV. század elején rövid időre a husziták fészkelték be magukat a várba.
Szécsényi László halála (1459) után Mátyás király az elhunyt vejeinek, Guthi Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek adományozta az ország felső részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik elismeréséül.
A törökök terjeszkedésük során 1552-ben foglalták el Nógrád megye több várával. A 15 éves háború idején átmenetileg magyar kézre került, de Köprülü Ahmed aga 1663-ban visszafoglalta.
Bécs felmentése után 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török megszállás alól. I. Lipót császár 1701-ben elrendelte lerombolását, melyre csak 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után került sor. Az 1718-ból származó összeírás már romként említi.
