Mortum

Szeretnék bemutatni egy hazánkban még valószínüleg ismeretlen dark ambient, industrial és noise projektet, amelyet egy külföldön, az Államokban élő honfitársunk hívott életre 1999-ben, egy "hideg téli estén", Mortum néven, amely egyben az alkotó művészneve is. Ezen kívül a MySpace oldal (http://myspace.com/mortumor) tanúsága szerint a zenekar tagja még Vinnui is, aki Mortum mellett a szintetizátorokért és más elektronikus hangszerekért felelős, a dalszövegeket Mortum írja, illetve - pár vendégszereplést leszámítva - a felvételeken ő hangja hallható.

Már első hallomásra, látásra is nagyon meglepett a projekt léte és eddig elért eredményei, ugyanis a projekt már kicsit több, mint 10 éve létezik és több, mint harminc hosszabb-rövidebb kiadvánnyal büszkélkedhet. Ezek közül jelenleg három van birtokomban, így a recenzió jórészt ezekről fog szólni, de másoknak is ajánlom figyelmébe a MySpace oldalon, kronológiai sorrendbe rendezett youtube-videókat, amelyeken remekül meg lehet figyelni a projekt sajátos fejlődését. A kezdetben tisztább, szintetizátoros darabok készültek, amelyekbe szép fokozatosan kúsztak bele a zajosabb, iparibb elemek. De szerencsére az alkotó ezt a zenei világot sem hagyta el teljesen, ugyanis az újabb anyagokon is hallunk letisztultabb, elektronikus darabokat. Amit még általánosságban el lehet mondani az a számok mindegyikében fellelhető hideg, embertelen, emberen túli hangulat, bár ahogy látni fogjuk a zenész ezt több, különböző zenei megoldással is el tudja érni...

Pár hónapja postán kaptam meg azt a három lemezt, amiről írni fogok. Kivitelezésük underground hangulatú (shell tok), saját kiadás (Exabyss), igen igényesen nyomtatott CDR lemezekkel.
Amint láttam, mindegyik 2009-ben jelent meg, tehát új anyagokról van szó. Elsőként a Humanity Inflicted című korongot tettem fel, amely - mint később kiderült - a legzajosabb anyag a három közül. A lemez ördögi üvöltésekkel kezdődik és hamar beindul a power electronics-jellegű zajtenger, amelyet a stílusban megszokhatott torzított, üvöltős vokálok tarkítanak. De még mielőtt besorolhatnánk valamelyik műfajba, stílusba jön a váltás, új hangzások, új hangulat... és pont ez tetszik a meghallgatott anyagokban, esetünkben például az első két, okkult hangulatával (amely az egész anyagot átjárja) Nordvargr Björkköt idéző power industrial szám után egy morajlós dark ambient tétel következik (Demon skin angel bone), de ezután rögtön egy ritmukusabb, ipari dobokkal megszerkesztett szám következik (Your face contorted). A másik két anyag (The Defeat of Creation, Where Gods Die) már közelebb áll egymáshoz, ezeken az anyagokon a projekt elektronikusabb oldala kerül előtérbe, illetve az ambientesebb tételeket itt talán a "deep space ambient" kategóriába lehetne besorolni. Ezek hangulata inkább futurisztikus, hallgatásuk alatt egy kihűlt, ember utáni világot képzeltem magam elé, akár egy sci-fi horror film zenéi is lehetnének. Ami különösen tetszik ezekben, (a Skinny Puppyt idéző vokálokon kívül) hogy úgy használja a modern, elektronikus hangzásokat, hogy sosem lesz tőlük kommersz, ezek a dark ambient zenébe pont olyan arányban vannak belekeverve és pont olyan elemeket vesz át, amelyek illenek ebbe a zenei világba. Ez nagyban köszönhető a ritmushangszerek hangzásának és a ritmusok képleteinek gondos kiválasztásának. Ilyen például a The Defeat of Creation anyagról a címadó szám, amely fő szintihangzása akár egy trance számé is lehetne, de még sincsen olyan érzése az embernek, mintha valami populáris zenét hallgatna. Persze ugyanúgy találunk dark ambientes tételeket is, bár itt letisztultabban, mint az előzőleg hallgatott lemezen, ilyen például a gyermeksírással kevert, vérfagyasztó hangulatú The Duture Demised című szám is. A harmadik lemez szintén jórészt elektronikus, ezen - mivel több remix is található rajta - főleg EBM-es beütésű dalok vannak, de van rajta kísérletibb, noiseos tétel is, pl. a System End című szám, amely igen érdekes hangzásokat vonultat fel. Erről még az előbb már említett The Defeat of Creation "video edit" verziója (amely nagy kedvencem lett), amely olyan, mint amilyen több mai, mondern EBM-származékot játszó, ismert zenekar lehetne: modern, de megmarad a sötét hangulat és semmi kommersz, "diszkós" hangzás.

Remélem sokat fogunk hallani még erről a projektről, ugyanis igen ígéretes, az évek során kiforrott, beérett zenei koncepciójú csapatról van szó, ráadásul külföldön öregbítheti a magyar underground zenészek hírnevét...


A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2013. 04. 20. - 13:06 | © szerzőség: bercesa