Szöllőskei Andrea versei

Süllyed a hold,
a fagyhangú tóban
Halak halálával
Állsz némán -szótlan.
Süllyed a varázs,
A varázsló meghalt,
Süllyed a hold,
Kénszínű folt.
Kopogj a vízben,
Nem messze innen,
Süllyed a tested,
Szomjazva fested,
Véredet a véreddel.

1993.

Éjféli félelem,
Megfagy a hold.
Fekete kezek,
A halál felold.

Nyirkos sírokban,
A létezés szenved,
Gyertyafény lobban,
Bolyongok benned.

1993.

Halszívek lebegtek a kútban,
Májszínűn vérzett a szád,
Lebegtünk, lassan -égve,
Tűzléptű volt a nyár.
Porba kincseket ejtve,
Ahogy szilánkokra törik a vágy,
Halotti maszkod üvegbe rejted,
Alkonyban ébredő túlvilág.

1995.

Megjelent a Tajtékos Sorok I. számában