„…ők sem akarják, hogy az emberiség rádöbbenjen, hogy elfoglalás alatt a bolygójuk... Amikor tavasszal az első napsugarak felmelegítik a köveket, előbújnak a bodobácsok, s munkához látnak némi napozás után. Elsőként a kerteket, sziklákat, kerítéseket, falakat özönli el sokadalmuk. Ilyenkor az ember nem is tulajdonít nekik jelentőséget, mivel természetesnek tűnik, hogy egy rovar napozzon…” Ezúttal azonban egy hideg télies novemberi nap volt a Piros Bogarak találkozásának időpontja. Semmi dédelgetett birodalmi terv nem húzódott meg összejövetelük szándéka mögött. Az önfeledt szórakozásra is kell néha időt szakítani; olyan misztikus és titokzatos sportokért rajongva, mint például a stroboszkóp-pingpong, melyet a gaz uniós ISO szabványok és a NOB már régóta tiltólistán tart, de pár Piros Bogár és emberszabású vállalja a vele járó kockázatot és hódol szenvedélyének. Jómagam bodobács nem lévén, két lábon közelítettem meg Gyár épületét november 9-én, ahol első körben újabb beavatottként büszkén próbálkozhattam a fenti sportágban, s két szettet nyerve néhány óráig még tovább pislogva a kisterem kiállítását szemrevételeztem. Amikor tobzódunk a semmitmondó partyözönben, vegyesgyümölcs mindent-kapsz-mégis-semmit álunderground rendezvények lihegnek egymás sarkában, üdvös találkozni egy csoporttal, amely nem sajnálja idejét és tallérját: és megpróbál többet nyújtani. A PI.VO minden értelemben színvonalas és ötletgazdag produkciót hozott létre, hatva ingeri szinten minden testrészünkre. Munkaszag és lelkesedés érződött az utolsó szegletig: a kisteremben három kiállító grafikái és fotói, a félemeleten az említett sportrészleggel, fő produkcióként pedig a Parasonic zenéjével. Ez utóbbi sokat lépett tovább egy évvel ezelőtti emlékeimhez képest, az ambient és pszichedelikus világ disszonáns elemekkel kerekedik, igazi road-music ez már, de még korántsem kiforott – kíváncsian várom a folytatást. Külön elismerés a koncertet kísérő antalaci írásvetített attrakcióinak.
fotók: Akasha, Gelka
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
