Könyv

Tar Sándor: A mi utcánk
____________________________________________________

"Valami lehet a levegőben mostanában, vagy csak a hőség teszi, érzi ember, állat, hogy valami nincs rendben. Dorogi lova, a Palkó például úgy issza a söt újabban, hogy felemeli a farkát közben. Mérő Lajos pedig a műfogát vesztette el valahol, de a sört ugyanúgy issza, talán kicsit kevesebbet, vagy csak Esztike, a pultos nem húz neki annyi vonást. Lajost valaki fejbevágta egy fülledt, zavart éjszakán... Akkor tűnt el az az adonyi alak is, aki hozott patkánnyal rágcsálót irtott, és kedvelte, ha pofozzák. Azóta valami vibrál a levegőben."

„Ezzel szemben állt viszont az a számára felfoghatatlan mennyiségű szesz, amit némelyek elfogyasztottak a Misi presszóban, házaknál, a boltban és egyáltalán úton-útfélen, arra van pénz? A magyarázatot erre is Béres adta meg kissé körülményesen, mert akkor már nehezére esett az összetett szájmozgás, és amiből a pap már otthon vont mérleget. Béres azt magyarázta, hogy berúgni tényleg sok pénz, de ha vigyáz az ember, hogy ne józanodjon ki egy percre sem, akkor úgyszólván csak szinten kell tartani magát, és ahhoz már nem kell sok, egy-két sör, kéthárom féldeci is elég. Csak este kell egy kis erősítés, hogy el tudjon aludni. Ezt úgy szokták csinálni, hogy az ember a Misiben legyűr valamit, le is kíséri, aztán Sarkadi néninél még felmérgeli magát kétszer három deci direkttermő otellóval, addigra besötétedik kint is, bent is, és indulás. Van, aki az ajtóból még visszafordul egy pohárra, aztán ott is marad, mert nehéz az élet.”

____________________________________________________