____________________________________________________

A Coffee in Berlin (Oh Boy) fekete-fehér képei egyetlen napba sűrítik a huszonéves sodródás minden bizonytalanságát.
Berlin itt nem háttér, hanem élő organizmus: zajos, közönyös, mégis furcsán befogadó.
Niko csak egy kávét szeretne, de helyette önmagával kénytelen szembenézni.
A film finom humorral mesél az elveszettségről, anélkül hogy ítélkezne. Apró találkozások, abszurd helyzetek, váratlan érzelmi pillanatok váltják egymást. A jazzes zene lüktetése lassú belső utazássá formálja a történetet.
Minden jelenet egy kérdés: mikor kezdődik el igazán az élet?
Gerster filmje egyszerre könnyed és melankolikus. Egy generáció csendes portréja, harsány gesztusok nélkül. Egy kávé, ami végül nemcsak felébreszt, hanem irányt is mutat.











