Szada a Gödöllői-dombság területén fekvő település, Budapesttől mintegy 25 kilométerre északkeletre. A környék már az őskor óta lakott. Első ismert írásos említése 1325-ből származik. Szada név egyesek szerint finnugor eredetű és valaminek a száját, bejáratát jelenti. Más magyarázat szerint szláv eredetű és kertet jelent. A középkor során a település lakói főként földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A török hódoltság idején a környék több településéhez hasonlóan Szada is megszenvedte a háborús időszakot, de nem néptelenedett el teljesen. A 18–19. században a falu fejlődésnek indult. Legismertebb lakója és kötődő személyisége Ádámosi Székely Bertalan volt, a magyar történelmi festészet egyik legjelentősebb alakja. Szadán épült nyaralója és műterme, és végakarata szerint itt, a régi református temetőben helyezték örök nyugalomra 1910. augusztus 23-án. Síremlékét volt tanítványa, Bory Jenő szobrászművész tervezte.
